1902-t írunk. Portugália államcsődöt jelent, véget ér az angol-búr háború, befejeződik az asszuáni duzzasztógát építése, átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat. Még az első világháború sem kezdődik el, nemhogy a második. És hol van még a 2024-ben életével Oscar-díjakat generáló Oppenheimer? Még meg sem születik. Eközben ebben az évben március 12-én Debrecenben is történik valami: megalakul a Loki jogelődje Egyetértés Football Club néven. Máv-os műhelyi dolgozók alkotják, és már az első meccseken piros-fehérben kergetik a labdát. 10 év múlva önállósodnak, és felveszik a Debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) nevet.

A legenda akkor életre kelt. És azóta is létezik, pulzál. Hol árnyékban, hol dicsőséges fényben, de folyamatosan. Hány és hány sors, elfeledett vagy máig emlegetett emberi sors kötődik ehhez a 4 betűhöz? Ezer, tízezer, százezer. Felbecsülhetetlen számú, de külön-külön is becsülendő férfiak és nők tettek valamit, sokat vagy egy kevéskét azért, hogy a DVSC, vagy becenevén a Loki megkerülhetetlen legyen Debrecen és a magyar sportélet történetében.

Egy kicsit is élénk fantáziával érdemes végig gondolni, mi minden változott ezen a bolygón az elmúlt 122 esztendőben. Vagy akár csak az elmúlt 30-40 évben. Az 1980-as években ott ültünk a rádió előtt, az aktuális fordulóról beszámoló, élő körkapcsolásos közvetítést hallgatva, a tabellát számolgatva, és nagyon izgultunk a csapatért. Kellett is izgulni, azokban az évtizedekben a Loki hol kiesett, hol feljutott, bajnoki címről, dobogóról vagy kupagyőzelemről, netán Bajnokok Ligájáról (akkoriban BEK-ről) még csak nem is álmodoztunk. Azok, akik fiatalabb korúak lévén már a kiugró sikerek évtizedébe születtek bele, el sem tudják képzelni, mekkora öröm volt akár csak arról hallani, hogy éppen támadnak a mieink. Látni nem lehetett, csak elképzelni: a tévé csak kevés mérkőzést közvetített, az internetet „még fel sem találták.” Az emberek nem a közösségi médiában kommenteltek, hanem egymás között beszélték meg, mi volt a meccsen. De a téma a DVSC volt, életünk része akkor is, most is. Nagyerdei Stadion, Vágóhíd utcai stadion, Oláh Gábor utca? Mindegy hol játszottak a fiúk, a debreceniek ott voltak mögöttük.     

Most, amikor már a közösségi média fősodra uralja a véleményt, a szurkolók továbbra is ott vannak a klub mögött. A különböző platformokon 160 ezres követőtábor támogatja a csapatot, a DVSC a második legnépszerűbb futballgárda Magyarországon. Lehet technológiai robbanás, jöhet mesterséges intelligencia, generációkról generációkra öröklődve az a természetes, hogy a Loki az életünk része. Álljunk meg egy percre ezen a napon, emlékezzünk nagyjainkra (Komlóssy Imrétől Garamvölgyi Lajoson át Komáromi Gáborig), és örüljünk annak, hogy a nagy változások közepette mégis van, ami maradandó. 

2024-et írunk. 122 év telt el, a Loki még most is létezik, és létezni is fog. A Loki örök. Nagy szavak? Azok. Nagy klubhoz nagy szavak dukálnak. Boldog születésnapot, DVSC!

Tóth Csaba Zsolt