OTP Bank Liga 2024/2025

OTP Bank Liga 15. forduló

Diósgyőr

OTP Bank Liga 1. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 16. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 17. forduló

ZTE Aréna

OTP Bank Liga 18. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 19. forduló

Új Hidegkúti Nándor Stadion

OTP Bank Liga 20. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 21. forduló

PAKSI FC STADION

OTP Bank Liga 22. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 23. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 24. forduló

ETO Park

OTP Bank Liga 25. forduló

Kecskemét

OTP Bank Liga 26. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 27. forduló

Szusza Ferenc stadion

OTP Bank Liga 28. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 29. forduló

Városi Stadion

OTP Bank Liga 30. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 31. forduló

Pancho Aréna

OTP Bank Liga 32. forduló

Nagyerdei Stadion

OTP Bank Liga 33. forduló

Sóstói Stadion

Lipők Lajos: A feljutást övező feledhetetlen ovációt sosem felejtem el

A DVSC labdarúgócsapatának történetéből két olyan évforduló is köthető az idei esztendőhöz, amelyekről szombaton a Nagyerdei Stadionban emlékezünk meg. Fél évszázaddal ezelőtt Nagyszalóki András edző vezetésével jutott vissza a csapat a harmadosztályból a másodosztályba, negyven éve pedig teljesült a debreceni futballszurkolók régi vágya, a Teleki Gyula és segítői által felkészített Loki felkerült az élvonalba.

Érdekesség, hogy a most jubiláló labdarúgók közül mindössze négynek a neve köthető mindkét együtteshez. Szabó II József, Lipők Lajos és a sajnos már elhunyt Potyók Lajos az 1969-es és az 1979-es együttesben is futballoztak, Szabó Béla pedig 50 évvel ezelőtt játékosként, 10 évvel később pedig pályaedzőként vállalt részt a sikerekből.

Az egykori kiválóságok közül ezúttal a 73 éves Lipők Lajost, a mindig jól fésült bal oldali védőt kerestük fel, aki 1969-től 1979 végéig 10 és fél éven át erősítette a piros-fehér gárdát.

„Nagy szeretettel gondolok vissza mindkét csapatunkra, amelyek bár különbözőek, de nagyon jók voltak. A ’69-es együttesben mindenki egyfelé húzta a szekeret, mindössze 18 játékossal harcoltuk végig a szezont. Mindenki játszani akart, és azt is letagadta, ha sérült volt. Nekem is eltört egyszer a lábujjam, mégis 203 mérkőzést játszottam zsinórban, néhány meccset Nagykaposi Elemér egy számmal nagyobb cipőjében, amit kölcsön kértem.”

A játékban megbízhatóságával kitűnt Lipők Lajos sportszerűségére jellemző, hogy mindössze egyszer állították ki. Harminchárom évesen köszönt el a Lokitól, fél évvel az 1979-es feljutást követően, ezért mindössze háromszor szerepelt az NB I-ben, ahol Halla Ignác váltotta fel szerepkörében.

„A ’79-es gárda rutinosabb volt, jobban megerősítették többek között fővárosi játékosokkal is. A kitűnő, összeforrott társaság minden tagja egyenlő volt.”

„A két egykori vezetőedzőt hogyan jellemezné?”

„Nagyszalóki András nagyszerű volt az ellenfelek feltérképezésében, Teleki Gyula pedig rábízta magát a csapatra, mert jók voltunk fejben. Nagy tekintélye volt, mert korábban ő is jól futballozott Debrecenben és a Vasasban, ahonnan visszatért.”

Lipők Lajos a DVSC-től való távozása után kisebb együttesekben folytatta pályafutását, Derecskén, Hajdúböszörményen és más csapatokon át egészen Nyírbogátig, ahol 55 éves korában akasztotta szögre a futballcsukát! „Civilként” is megállta a helyét az életben, sokáig az egykori megyei tanács elnöke mellett gondoki állást töltött be, később a munkaügyi központból ment nyugdíjba. Közben is kitartott a szenvedélye mellett, alacsonyabb osztályú, NB III-as és megyei csapatok edzőjeként.

„Miért volt nagy szó 1969-ben a harmadosztályból a másodosztályba feljutni?”

„A válasz egyszerű; mert nagyon sok jó csapat volt akkoriban, sokkal több, mint manapság. A maiak csak a könyvekből tudhatják, hogy a ’60-as években például hat NB III-as, három NB II-es és egy NB I B-s csoport volt, és még fölöttük az élvonal. Óriási harc dúlt a magasabb osztályba való feljutásért, amit végül is 1969-ben elértünk. A 10 évvel későbbi NB I-be felkerülést övező feledhetetlen ovációt sosem felejtem el.”

„Az akkori két csapat tagjai tartják e a kapcsolatot egymással?”

„Ritkán, hiszen mindenkinek van családja, unokája, tennivalója, ezért is örülök a szombati meghívásnak, amikor a Nagyerdei Stadionban – amelynek elődjében rengeteget játszottunk – ismét találkozunk.”

„Hogyan telnek a napjai manapság?”

„73 éves vagyok, az egészségemmel van egy kis probléma. A bal szememmel alig látok, a jobb szememen szürkehályog, amit novemberben megműtenek. Ettől függetlenül gyakran sétálunk párommal, Rózsikával, aki szombaton is kikísér a stadionba. Előtte pedig esténként szurkolunk a fiamnak, Csabának, feleségének és két unokánknak, akik a TV2 ”Fuss család, fuss!” című műsorában harcolnak a győzelemért.”

Szombaton tehát a legendák közül Lipők Lajost is köszöntjük a pálya szélén, majd vele is beszélgethetnek a szurkolók a DVSC-Paksi FC mérkőzést követően a Red & White sörözőben.

(Cs.Z.)