A DVSC labdarúgója, Kusnyír Erik töltötte a legtöbb időt a pályán az előző szezonban a 21 év alatti magyar játékosok közül. A futballista az utanpotlassport.hu kérdéseire válaszolt.

– A mögöttünk hagyott évad során mennyire kísérted figyelemmel a kortársaid játékát? Tudtad, hogy te vagy a legfoglalkoztatottabb U21-es fiatal?

– Őszintén? Nem gondoltam volna – fogalmazott a kárpátaljai származású játékos, Kusnyír Erik. – Te vagy az első, akitől hallom, de kifejezetten örülök neki: nyilván, minél többet játszik az ember, annál többet fejlődik. Ebből a szempontból nem panaszkodhatok, mert Herczeg Andrástól, Vitelki Zoltántól és Kondás Elemértől is maximálisan megkaptam a bizalmat. Ezer köszönet nekik mindezért!

– Jobbhátvédként és védekező középpályásként is számítottak rád az idényben. Nem zavart, hogy sokszor, akár mérkőzésen belül is váltogatnod kellett a pozíciódat?

– Egyáltalán nem zavart, úgy vagyok vele, hogy mindig ott játszom, ahol számítanak rám. Igazából pár perc alatt át lehet állni egyik posztról a másikra, szóval ez legyen a legkisebb problémám.

– Sokan úgy gondolják, egy 20 éves fiatalnak az a legnehezebb feladat, hogy mérkőzésről mérkőzésre hasonló szinten tudjon teljesíteni a felnőttek között. Te hogy érzed: mennyire voltak mélypontok és kimagaslóan jól sikerült meccsek az idényedben?

– Egyetértek azzal, hogy nagyon nehéz hétről hétre ugyanazt a stabil szintet hozni, amit elvársz magadtól, illetve, amit az edződ elvár tőled. Természetesen nekem is voltak mélypontjaim, a bajnokság elején nem úgy ment a játék, mint ahogy azt megálmodtam. De nem baj, mert ezekből tanul a legtöbbet az ember, tavaszra sok olyan hibát kijavítottam, amit az ősszel még sajnos elkövettem.

– Az idény második felében minden mérkőzésen a kezdőcsapatban foglaltál helyet.

– Igen, tavasszal elég sokat játszhattam, és valamivel talán kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottam, mint az őszi szezonban. Úgy érzem, a járvány utáni folytatásban is, amikor ugye 3-4 naponta kellett mérkőzéseket játszanunk, felvettem a ritmust. Mégis, nagyon rosszul éltem meg, hogy a végén nem sikerült bennmaradnunk.

– Az elmúlt években folyamatosan, egyre többször léphettél pályára az NB I-ben, viszont ez a felívelő tendencia megszakadhat, hiszen a következő idényben csak a másodosztályban képviselheted a Lokit.

– Egyelőre nem gondolkodok azon, hogy távozzak Debrecenből. Ez a csapat adta meg nekem az esélyt, hogy bizonyíthassak a magyar élvonalban, és ezt soha nem felejtem el. A város és a szurkolók is többet érdemelnek az NB II-nél, ezért kötelességünk azonnal feljutni.

– Ami az esélyadást illeti, a DVSC szavazta a legnagyobb bizalmat az U21-es magyar játékosainak: Kundrák Norberttel (21) és Baráth Péterrel (18) együtt összesen 3319 percet töltöttetek a pályán az NB I 2019/20-as idényében.

– Ezt nagyon jó hallani, mert fontos, hogy a helyi akadémián játszó fiatalok is érezzék: be lehet kerülni az első csapatba. Mivel én is voltam a Debreceni Labdarúgó Akadémia növendéke, pontosan tudom, mekkora szerepe van ennek a motiváció szempontjából. Igyekszem jó példát mutatni nekik, és nagyon bízom benne, hogy jövőre ilyenkor ismét egy első osztályú csapatba vágyakozhatnak.