– Milyen futballt szerettek nézni?

Huszti Szabolcs: Olyan futballt például, amilyet a Barcelona játszik. Ez persze nem azt jelenti, hogy holnaptól úgy játszunk majd, mint a Barca. Ez azt jelenti, hogy öröm nézni azt a focit, amikor dominál egy csapat, nagy százalékban tartja a labdát, türelmes, kivárja a megfelelő szituációkat, amelyekből gólt szerezhet. A futball sava-borsa, ha egy gárda sok gólt rúg, ez a lényeg. Számomra a labdarúgásban a legfontosabb szó a dominancia, ezt szeretném megvalósítani. Ez a fajta filozófia nem mindenhol valósítható meg, de a Lokinál abszolút adott, hogy ebben az irányban induljunk el, itt megvan a minőség.

Toldi Gábor: Nem véletlenül alkotunk szakmai párost Szabolccsal, hasonlóan gondolkozunk a labdarúgásról. A foci az egységes csapatjátékon túl nem szól másról, mint hogy benne van a kreativitás, egyéni ötlet és vállalkozókedv. Az én olvasatomban a legfontosabb az egyensúly a játékban, hogy mikor birtoklod a labdát és mikor nem, milyen a reakció a negatív és pozitív átmenetekre. Ha ez egy csapatnál jól működik, az az igazi futball.

– Mit lehet tudni a magánszférátokról?

Huszti Szabolcs: Családos ember vagyok, van egy 5 és egy 7 éves gyermekem, egy fiú és egy lány. Komoly áldozatokat kellett most hozni a család minden tagjának, hiszen egyelőre az iskolából sem lehet például kivenni a gyerekeket. Persze nincsenek távolságok, de amikor az ember a munkájára koncentrál, nem teheti meg, hogy ingázik. Mostantól ez a megbízás olyan része a szakmai életemnek, ami csak a DVSC-ről szól. Ezzel együtt némileg sajnos a család is háttérbe szorul, de ők megértik, mennyit jelent nekem a futball és ez a lehetőség, amit most a Lokinál kaptam.

Toldi Gábor: Az én életemben is nyilván változásokat hozott ez a döntés, a Mol Fehérvár második csapatának vezetőedzői pozíciójából kerültem Debrecenbe. Ezúton is köszönöm a fehérváriaknak, hogy lehetővé tették a zökkenőmentes váltást. Három gyermekem van, 6, illetve 9 éves a két fiam, valamint van egy 15 éves lányom. Érdekesség, hogy mindhárman a Mol Fehérvár FC-ben fociznak. Őket most ott kellett hagynom Székesfehérváron: hasonlóan, mint Szabinál, nehéz volt a döntés, de nyilván a karrierem szempontjából ez egy nagy lehetőség. Ezzel a lehetőséggel pedig élni, és nem visszaélni szeretnék.

– Ki volt a legjobb játékos, akivel egy csapatban futballoztatok?

Huszti Szabolcs: Danny, az orosz Zenit portugál válogatottja kiemelkedő tudású futballista volt, az orosz bajnok szintjén is, de akkoriban még nagyobb sztárcsapatokkal is szóba hozták. Igazán kivételes játékos volt, aki mert akár hibázni is, de tudtuk, hogy előbb-utóbb ő jelenti majd a különbséget a meccsen a két gárda között.

Toldi Gábor: Sok remek játékossal játszottam együtt, Pécsről például a fiatal Gera Zoltánra emlékszem. Akkor bontakozott ki, fantasztikus képességei voltak már akkor is, gondoltam, hogy sokra viszi majd.