Az 5. helyen végzett a 2023/24-es NB I-es bajnokságban a DVSC, amely a mezőnyben a legtöbb „fiatalpercet” mondhatja magáénak. A szereplésről Srdjan Blagojevic vezetőedző nyilatkozott a dvsc.hu és a Csak a Loki magazin stábjának. A trénert témakörönként idézzük.

Az idényről, az elvárásokról és a mezőnyről

– Nagyobb elvárásokkal kezdtük a szezont az előző idénybeli eredmény miatt, valamint azért is, mert alapjáraton ambiciózusok vagyunk. Az edzői stáb és a játékosok is szerettek volna a tavalyihoz hasonló eredményt elérni. Kissé csalódottak vagyunk amiatt, hogy idén nem lesz lehetőségünk megmérettetni magunkat az európai kupaporondon. Figyelembe véve azonban a realitást, a bajnokság erősségét és kiszámíthatatlanságát, valamint azokat a problémákat és kihívásokat, melyekkel a szezon során szembesültünk, szerintem ez egy reális eredmény. Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy mi számít reálisnak a magyar bajnokságban. Ott van például a Vasas vagy a Honvéd, amelyek szerintem tavaly nem gondolták volna, hogy reális a kiesés, vagy idén a Kisvárda, amely a szezon elején még az európai kupában is reménykedhetett, most pedig a másodosztályba száműztetett. Ebben a ligában a Ferencváros egy vagy két szinttel magasabban van a többi csapatnál, függetlenül a kupadöntő eredményétől. Az összes többi csapat pedig hasonló szintet képvisel és sokszor az apró részletek dönthetnek arról, hogy ki kerül lentebb és ki tud fentebb lépni a tabellán, mint ahogyan azt idén a Paks, tavaly pedig a Kecskemét vagy éppen mi tettük. Ebben a szezonban talán nem sikerült eleget tenni a magas elvárásainknak, de összességében kijelenthetjük, hogy elégedettek vagyunk ezzel az eredménnyel.

A fejlődésről

– Bizonyos részekben sikerült fejlődni, de vannak olyanok is, amikben nem. Valóban elég kaotikus volt, és ha elemezni szeretnénk, akkor el kell szeparálnunk egymástól az eredményt és a teljesítményt. Sok olyan meccset játszottunk, ahol az eredmény nem volt arányos a teljesítményünkkel, és ez mindkét irányban igaz. Sokszor jól játszottunk, de nem sikerült eredményesnek lennünk, mint például a Fehérvár elleni idegenbeli találkozón. Voltak viszont olyan meccsek is, amikor sikerült nyernünk, de nem mondhatnám, hogy jobbak voltunk az ellenfelünknél, például a Fehérvár ellen itthon. Ha pedig csak a teljesítményt nézzük, van, amiben fejlődtünk és van olyan is, amiben nem. A csapat mostanra megértette, hogy mi az edzői stáb elvárása. Minden nap keményen kell dolgozni, hisz a tanulás és a fejlődés folyamata soha nem állhat meg.

Szakmai szemmel

– Megnéztem a statisztikákat, amelyek azt mutatják, hogy a várható pontokat illetően (figyelembe véve a várható gólok számát mindkét oldalon) a csapatunk a harmadik helyen áll a Ferencváros és a Puskás után. Valóban, sok olyan mérkőzésünk volt, ahol többet birtokoltuk a labdát, mint az ellenfelünk. Tudom, hogy a kommentelők azt mondják, nem a labdát kell birtokolni, hanem gólokat kell rúgni. A mi célunk sem az, hogy csupán birtokoljuk a labdát, hanem hogy ezáltal több helyzetet tudjunk kialakítani és gólokat tudjunk rúgni. A labdabirtoklásnak minden esetben célja van. Nem esek bele a csapdába, hogy azt mondjam, nincs meg a kvalitásunk, de vannak helyzetek, amikor jobb döntéseket kell hoznunk. Ez főként az utolsó harmadban hozott döntésekre vonatkozik, igaz az utolsó passzokra, valamint arra, hogy helyesen döntsük el mikor passzoljunk vagy lőjünk. Sokszor nem hoztunk jó döntéseket ezekben a szituációkban, és emiatt veszítettünk pontokat az európai kupaszereplés esélyét illetően is.

Játékoskeret, erősítések

– Minden átigazolási időszak során beszélünk erről. Határozott elképzelésem van arról, hogy én mit szeretnék, de ez nemcsak az edző kívánságán múlik, hanem sok más tényezőn is. Semmi kétség afelől és nem is titok, hogy a legutóbbi transzferidőszakban igazoltunk olyan játékosokat, akik különböző okok miatt sajnos nem tudtak rendelkezésünkre állni. Van még hová fejlődni ebben. A következő szezonban a csapatnak szüksége van a felfrissülésre, az új ötletekre és energiára, szenvedélyre, mivel a futball a fejlődésről és az evolúcióról szól mind a pályán, mind pedig az öltözőben. Ráadásul nemcsak Jorgo Pellumbi és Thor Úlfarsson volt sérült, hanem Kusnyir Erik is. Ez számunkra nagy veszteséget jelentett. Nem szeretném ezt kifogásként használni, de úgy gondolom, hogy Kusnyir Erik volt a legstabilabb játékosunk, mielőtt megsérült. Szerintem nagyon közel állt ahhoz, hogy válogatott meghívót kapjon és készen is állt arra, hogy a nemzeti tizenegy részévé váljon. Sajnos Erik komoly sérülést szenvedett, aztán kiderült, hogy Thornak is van egy krónikus sérülése, őt is meg kellett műteni és most időre van szüksége a felépüléshez. Lényegébe véve Bárány Donát maradt az egyedüli csatárunk, valamint a fiatal Batai Tamás, aki szintén kapott játékperceket. Viszont úgy gondolom, ha magas elvárásokkal szeretnénk belevágni egy komoly megmérettetésbe, ez sajnos nem lesz elég, attól függetlenül, hogy elégedett vagyok Bárány Donát erőfeszítéseivel, a munkájával és a statisztikákkal is. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy ez az első teljes szezonja a csapatban, mivel korábban sokszor volt sérült. Már önmagában sikert jelent az, hogy folyamatosan tudott játszani a bajnokság során. Ami pedig Jorgo Pellumbit illeti, szükségünk volt egy ballábas belső védőre, aki ilyen sebességgel és irányító karakterrel bír, ezért is igazoltuk le. Ezek nagyon fontos tényezők voltak számunkra, de aztán Jorgo megsérült és sajnos nem tudott a rendelkezésünkre állni.

Elemzés és jövőkép

– Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az edzői stáb objektíven tudja elemezni magát. Az egész klubnak és a vezetőségnek is objektíven kell elemeznie, hogy mi történt és úgy vonni le a következtetéseket. Ezután pedig lépéseket kell tenni a fejlődéshez. Miután megvolt az elemzés, szükségünk van egy tervre az átigazolásokról, bátornak kell lennünk és olyan lépéseket tenni, amivel tényleg energiát és szenvedélyt hozhatunk a csapatba. Együttesünknek szerintem az agresszió és a sebesség növelésének irányába kell elmozdulnia. Meg kell legyen bennünk a vágy arra, hogy agresszívabb futballt játszunk, minőségi védekező és támadó átmeneteket teremtsünk anélkül, hogy elveszítenénk a saját játékunkat.