Közzétéve: 2020.08.06.
A hazai szó jelentése: saját berkeinkből származó, nálunk termett, nálunk megalkotott, nem külföldi, nem máshonnan való. Az itt lakókhoz kapcsolódó, ránk jellemző, itt szokásos. És szeretjük.
Nos, ezt a kategóriát a végletekig kimerítette a szerdai DEAC-DVSC meccs. A Loki kezdőcsapatának mind a 10 (!) mezőnyjátékosa debreceni nevelésű játékos volt, miként a három cseréből kettő úgyszintén. A találkozón szerepet kapott Loki-játékosok közül csak Zöldesi kapus és Tischler nem a debreceni futballműhely(ek)ből került ki, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a DEAC keretének jelentős részét szintén DVSC-nevelésű labdarúgók alkották. Mint ahogy az előző mérkőzésen a Budaörs legjobbja is piros-fehér kötődésű játékos, a kapus Kovács Péter volt.
Mit is jelent ez? Azt, hogy igazából lehet kötődni a csapathoz, ezek a srácok köztünk nőttek fel, nem bérlégiósok, össze lehet futni velük bárhol a cívisvárosban, ismerjük a szüleiket, a nagyszüleiket, a szomszédaikat. A Debreceni Labdarúgó Akadémia nem ritkán kap súlyos kritikát, de a tények mellett ne menjünk el szó nélkül: nem igaz, hogy nem nevelnek Pallagon jó játékosokat.
Mert ezek a fiúk jó játékosok, ráadásul a mieink: a hazai az igazi!