A Diósgyőr elleni bajnoki mérkőzés második félidejében a DVSC kapusa, Tomas Kosicky egy ellene elkövetett szabálytalanságot követően a vétkes diósgyőri labdarúgót, Kiss Tamást nyakánál fogva megragadta és túlzott erővel eltolta magától – írja a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága.

A döntés értelmében kapusunk egymeccses eltiltást kapott, ami azt jelenti, hogy kénytelen kihagyni a szerdai, Mezőkövesd elleni bajnokit.

Mint ismert, a Kaposvár elleni hazai bajnoki korai szakaszában súlyos vállsérülést szenvedett Haris Attila, akinek sajnos nem ez volt az első ilyen jellegű sérülése. A játékos honlapunknak adott interjújában elmondta, vár még rá egy vizsgálat, amely után megműtik Siófokon.

– Az esetet követő négy-hat hetet muszáj voltam megvárni, hisz ha egyből megoperálnak, több kár keletkezett volna, mint haszon. Pénteken megyek kontrollvizsgálatra, amelyen eldől a műtét pontos ideje, de előreláthatólag két hét múlva kerül rá sor. Addig is természetesen mindent megteszek annak érdekében, hogy ne épüljek le. Gyógytornászhoz járok, a labdarúgó-edzéseken pedig szerencsére elvégezhetem a kontakt nélküli gyakorlatokat – fogalmazott Haris Attila, aki a bajnokság hajrájában kívülről is igyekszik támogatni a csapatot. – Mellettük vagyok, elkísérem őket mindenhová és a helyszínről szurkolok nekik. Úgy vélem, a Diósgyőr elleni sikerrel meg tudtuk lovagolni az Újpest és a Paks botlását, de természetesen ez még nem elég, a Mezőkövesd otthonában is nyernünk kell. A lelátóról izgulom végig a holnapi összecsapást is, és nagyon bízom benne, három ponttal térünk haza.

A labdarúgó zárásképp elmondta, ha minden jól alakul, előreláthatólag november elején láthatjuk ismét a pályán.

A Diósgyőr 4-0-s legyőzését követően a DVSC három labdarúgója is bekerült a csakfoci.hu által összeállított forduló válogatottjába. A legjobb teljesítményt nyújtók csapatában ezúttal Szatmári Csaba, Varga Kevin és Szécsi Márk is helyet kapott.

Szatmári Csaba „jól fogta össze a védelmet, ha kellett, kisegítette a társait, egy ízben a gólvonalról mentett Hasani próbálkozásánál. Ő szerezte csapata harmadik találatát egy közeli fejesből, amivel el is döntötte a meccset.”

Szécsi Márk „hatalmas kedvvel futballozott. Szerzett két szép gólt, előbb 12 méterről külsővel lőtt a jobb sarokba, majd a felezővonaltól indulva 13 méterről bombázott a léc alá. Tulajdonképpen életben tartotta a Loki bennmaradási esélyeit.”

Egyedül Varga Kevinről nem ír külön a portál, de játékosunk lelkes és harcos játékkal, valamint két szemet gyönyörködtető gólpasszal vette ki a részét a keleti rangadón elért debreceni győzelemből.

A 31. forduló válogatottja: Banai (Újpest) – Farkas (Mezőkövesd), Hadzsiev (Puskás Akadémia), Szatmári (DVSC) – Bőle (ZTE), Cukalasz (Kisvárda), Haratin (FTC), Varga K. (DVSC) – Boli (FTC), Vanecek (Puskás Akadémia), Szécsi (DVSC)

Az OTP Bank Liga 2019/2020-as szezonjának utolsó fordulóját rendezik június 27-én, szombaton.

Nem akármilyen mérkőzés vár a DVSC labdarúgócsapatára, amely a szintén kiesés ellen küzdő Paksot fogadja a Nagyerdei Stadionban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség hétfő délután ismertette a 33. játéknap kezdési időpontjait, melyből kiderül, hogy 17.30 órától lépünk pályára az atomvárosiak ellen.

Az év utolsó Loki-meccsére szóló belépők szerdán 10 órától kaphatók online és a DVSC Ajándékboltban.

A legutóbbi, DVTK elleni bajnokin kiváló hangulat uralkodott a Nagyerdőn, a szurkolók pedig egy magabiztos debreceni sikert láthattak a csapattól. Biztassuk minél többen együttesünknek a Paks elleni, szezonzáró összecsapáson is!

Mindössze két mérkőzés van már csak hátra az OTP Bank Liga idei kiírásából, szombaton véget érnek az élvonal küzdelmei.

A DVTK 4-0-s kiütése rendkívül fontos volt a DVSC-nek, de továbbra is nagy hajrára lesz szükség ahhoz, hogy jövőre is az NB I-ben futballozzunk.

Első lépésként ehhez elengedhetetlen a jó eredmény elérése június 24-én, szerdán, amikor a Mezőkövesd otthonában lépünk pályára 16.55 órától.

A találkozóra szóló belépők elővételben már megvásárolhatók online, a meccsjegy.mlsz.hu 1100 forintért.

A mérkőzés napján online és a helyszínen egyaránt 1600 forintba kerülnek a jegyek!

A stadion kapuja a mérkőzés kezdete előtt egy órával, 15.55 órakor, míg a vendégpénztár 12.55 órakor nyit.

A Loki-szurkolókat külön büfé és parkoló várja majd a stadionnál.

A jegyvásárláshoz szurkolói kártya nem szükséges!

Utolsó mérkőzéseit játszó csapatkapitányunk, Tőzsér Dani a fehérvári találkozót kihagyva, újra kezébe vette a kormánykereket. Bódi Ádám viszont eltiltása miatt sajnos a DVSC utolsó három mérkőzésén már nem léphet pályára. A sérült Harisra és Csőszre sem számíthatott Kondás Elemér. A másik oldalon két volt debreceni játékos, Brkovics és Tabakovics is várta a párharcot.

Mivel a debreceni összecsapás előtt a Kisvárda Kaposváron is „behúzta” a három pontot, de a Paks Felcsúton veszített, és előnye két pontra csökkent velünk szemben, így világossá vált, hogy sorsunk a saját kezünkben van. Azaz mindhárom mérkőzésünket – a Paks elleni, szombati hazait is – meg kell nyernünk, hogy ősztől is az élvonalban szerepeljünk. Csapatunk maximálisan átérzi a felelősséget, és hogy minden erejével eleget kíván tenni a maga és lelkes szurkolótábora elvárásának, az az első perctől látszott a késő esti csatában.

Első félidő:

4.perc: Adeniji középről 18 méterről, ballal a diósgyőri jobb kapufát találta el.

8.perc: Tőzsér Vargát szöktette középen, akinek kiugratását Szécsi értékesítette, 14 méterről, jobb külsővel a jobb alsó sarokba célozva. 1-0.

14. perc: Varga Kevin indította Adenijit, aki udvariasan átengedte a labdát Szécsinek. Márk még a Loki térfelén vette át a labdát, végig felvezette, majd testcseleivel elbizonytalanította a vendégeket, és 16 méterről a léc alá bombázott. 2-0.

27.perc: Kiss T. villámgyorsan futott el a balszélen, lapos beadásába Kinyik önfeláldozóan vetődött be, nagyot mentve.

31. perc: Tabakovics lefejelt labdáját Kundrák önveszélyesen bevetődve hárította Rui Pedro elől.

32.p:  Kiss Tamás középről, 17 méterről, bal felső sarokra irányzott lövését Kosicky bravúrosan tolta ki szögletre.

44. perc: Varga Kevin védőről visszapattanó labdáját Tőzsér ballal mintaszerűen ívelte Szatmári fejére, aki négy méterről bólintotta a bal felső sarokba, idei második gólját megszerezve. 3-0.

Második félidő:

50. perc: Tabakovics 16 méteres lövésébe Kinyik lépett be, szögletre mentve a vetődő Kosickyt megelőzve.

52.p.: Sesztakov 18 méterről megcsavart szabadrúgása a bal kapufa tövén csattant.

70.p.: a diósgyőri 16-oson belül Polgár fedezte a labdát Trujiccsal kergetőzve, aki megkerülve elvette tőle, mire a védő buktatta támadónkat. A jogos 11-est Tőzsér ballal bombázta a kapu közepébe az elmozduló Danilovics helyére. 4-0.

83.p.: Trujic védőn megpattanó labdáját Kusnyir nyolc méterrel fejelte centiméterekkel a kapu fölé.

90.p.: Szabónak a DVSC térfeléről meglőtt ívelése ijesztett rá Danilovicsra, de a labda egy méterre az üresen hagyott kapu mellé szállt.

Értékelés:

Villámrajtot vett csapatunk, Adeniji bevezető kapufáját követően Szécsi szemfüles gólt lőtt jobb külsővel, majd hat perc elteltével is eredményes volt. Kilencedik bajnoki találatával felzárkózott a házi góllövőlistán Adeniji mellé. Kétszeri kitűnő indítása miatt Varga Kevin pedig immár nyolcról tízre növelte gólpasszainak számát. Úgy kezdtünk, mint az előző két bajnokin, is, de csak reménykedtünk, hogy sikerült az „átok levétel”, azaz nem egyenlítenek a vendégek, hanem előnyünket növelve, végre megszerezzük az áhított győzelmet is.

Két gólos vezetésünk ellenére sem adták fel a vendégek, akik egyre többet támadtak az ivószünet után. Főleg Kiss Tamás okozott gondot nekünk többször, egyre-másra lődözte be a szögleteket, de a mieink Kundrákkal az élen hősiesen védekeztek. Kettejük párharca színt vitt az első félidő hajrájába, amit a kitűnően fejelő Szatmári találata zárt.

Szünet után a Diósgyőr sorozatos támadásaival és lövéseivel nyomást gyakorolt a mieinkre, jelezve, hogy nem adta fel. Hogy a 3-0-s előny sem nyugtatta meg a debrecenieket, Szatmári, Kosicky és Kinyik torzsalkodása is érzékeltette a fejekben lévő feszültséget.

Trujic erőszakosságával kiharcolt egy jogos tizenegyest, amit Tőzsér értékesített kapitányhoz illően. A 4-0-s siker ellenére nehéz dolga volt együttesünknek az utolsó pillanatig harcias ellenféllel szemben. Győzelmünkhöz nem férhetett kétség, csapatunk idei legjobb teljesítményével érte el a megérdemelt sikert.

DVSC-DVTK  4-0 (3-0)

Debrecen, Nagyerdei Stadion, 4650 néző, vezette: Bognár T. (Szert, Szécsényi).

DVSC: Kosicky – Kinyik, Szatmári, Pávkovics, Ferenczi – Kundrák, Tőzsér, Kusnyir, Varga – Adeniji,  Szécsi. Vezetőedző: Kondás Elemér.

Diósgyőr FC: Danilovic – Sesztakov,Polgár, Brkovics, Memolla – Márkvárt, Rui Pedro, Iszlai – Hasani, Tabakovic, Kiss. Vezetőedző: Feczkó Tamás.

Csere: Adeniji h. Trujic a 64.p., Kundrák h. Bényei és Szécsi h. Bereczki a 75.p., Kusnyir h. Szabó b. a 87.p.,  illetve  Memolla h. Vági és Márkvárt h. Egerszegi a szünetben, Rui Pedro h. Molnár  és Tabakovic h. Ivanovszki az 55. p.,  Hasani h. Makrai a 75.p.

Gólszerző: Szécsi a 8.p, Szécsi a 14.p., Szatmári a 44. p., Tőzsér (11-esből) a 70.p.,

Sárgalap: Szatmári (kakaskodásért) a 61.p.,Kinyik (reklamálásért) a 66.p., illetve Kiss T. (utánrúgásért) a 65.p.,

Csubák Zoltán

Foto: Derencsényi István

A Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezető bizottsága elkészítette a 31. forduló bíróküldését, mely szerint Bognár Tamás vezeti a vasárnap esti DVSC-Diósgyőrt. A két segítője Szert Balázs és Szécsényi István lesz a keleti rangadón.

A sárvári bíró idén februárban fújt legutóbb Loki-meccsen, mégpedig a Mezőkövesd elleni összecsapáson, melyen 3-1-es vereséget szenvedtünk a Nagyerdei Stadionban.

Azt megelőzően a tavalyi év utolsó fordulójában vezetett nekünk bajnokit a 40 esztendős bíró. A Kaposvár elleni idegenbeli találkozónk szintén nem alakult jól a számunkra, ugyanis 4-1-re kikaptunk.

– Nemcsak az ellenfeleknek, hanem nekünk is nagyon fontos az utolsó három mérkőzés, hiszen minél több győzelmet aratva minél előrébb szeretnénk végezni a tabellán – nyilatkozta a DVTK vezetőedzője, Feczkó Tamás. – A sors fintora, hogy a három leginkább veszélyeztetett csapat ellen zárunk, de így legalább biztosak lehetünk benne, mindig a legerősebb összeállításban lépnek pályára ellenünk. Debrecenben mutattuk meg először, hogy milyen magas színvonalon tudunk focizni, a vereség ellenére talán az volt az egyik legjobb meccsünk. Utána sorra jöttek a győzelmek, és elindultunk fölfelé a tabellán. Most is elégedett lennék egy hasonló teljesítménnyel, azzal a hatalmas különbséggel, hogy nyerjük is meg a mérkőzést. A Debrecenre három élet-halál mérkőzés vár, az utolsó szalmaszálba igyekeznek belekapaszkodni. Nekünk azonban ki kell zárni a külső körülményeket, csak magunkkal kell foglalkozni, hogy megnyerjük ezt a mindenki számára fontos mérkőzést. Bízom benne, hogy a DVSC ellen a korábbinál koncentráltabbak leszünk a kapu előtt, és jó százalékban értékesítjük a helyzeteket, mert akkor biztosan győztesen térhetünk haza.

A vasárnap este 21.05 órakor megrendezésre kerülő, Diósgyőr elleni összecsapásra már korlátozások nélkül várják a Loki-szurkolókat a Nagyerdei Stadionba!

Már csak három meccs van a szezonból, és hatalmas szükség van a szurkolásra, hogy hazai pályán ismét győzzenek a Diósgyőr ellen, ahogy az elmúlt öt évben tették.

Küldjünk minél többen szurkolói szelfit, és biztassuk őket együtt, hiszen óriási szükségük lenne egy önbizalomnövelő győzelemre.

A DVSC Shop és a ’Seyu –Együtt a győzelemért!’ szolgáltatás mint minden hazai mérkőzésen, vasárnap is játékra invitálja a kedves szurkolókat.

A Seyu segítségével otthonról is meg tudjátok mutatni a kedvenc csapatotoknak, hogyan szurkoltok nekik a távolból. Még van időtök letölteni az applikációt, és szelfiket küldeni. Sőt, még nyerhettek is, ha a beküldött képen DVSC-mezben buzdítjátok a csapatot a győzelemre.

Ezen felül, a félidőben rendezendő kvízjátékon a DVSC Shop által felajánlott nyereményeket tudtok bezsebelni, ha az applikáción belül megjelölitek a Lokit a kedvenc csapatotoknak, és helyesen válaszoltok a kvízkérdésekre.

Mindössze három mérkőzés van hátra az OTP Bank Liga idei kiírásából, ami azt jelenti, jövő hétvégén véget érnek az élvonal küzdelmei. Hatalmas hajrára lesz szüksége a DVSC-nek, hisz jelenleg három ponttal a Kisvárda mögött a kiesést jelentő pozíciót foglalja el a tabellán.

Az elkövetkezendő összecsapásokon a lehető legtöbb pontot kell szereznie a Lokinak, elsőként a DVTK elleni keleti rangadón, melyet vasárnap 21.05 órakor rendeznek a Nagyerdei Stadionban. Hozzánk hasonlóan a borsodiak sincsenek túl jó formában, elmúlt négy bajnoki mérkőzésükből hármat elveszítettek és egy döntetlent értek el. Legutóbb a bronzéremért harcoló Puskás Akadémiát fogadták Diósgyőrben, ám a korai hazai vezetés után a felcsútiak megfordították az állást, megnyerve ezzel a mérkőzést.

Ami a Lokit illeti, mondhatni, szerencsétlen vereséget szenvedett a már biztos ezüstérmes MOL Fehérvár FC otthonában szerdán. Egészen a 83. percig gól nélküli döntetlennel álltak a felek, ám egy jobbról érkező szabadrúgást követően Futács Márkó robbant be és továbbított a hajdúsági kapu bal alsó sarkába. Csapatunkat újabb fájó pontvesztés érte, amellyel továbbra is komoly gödörben vagyunk, de jó lenne, ha a maradék találkozókon a biztató debreceni játék eredménnyel is párosulna.

Nemcsak a csapatnak, hanem természetesen a szurkolóknak is hatalmas szüksége lenne rá. A legutóbbi hazai, Diósgyőr elleni bajnokink mind a játékosok, mind pedig a fennállásnak akkor 25. születésnapját ünneplő SZUD számára emlékezetesre sikerült tavaly októberben. Közel hatezer néző előtt léptek pályára a csapatok, a fantasztikus hangulatot pedig Szécsi korai gólja koronázta meg. A második játékrész elején Márkvárt egyenlített, de a 65. percben – amikor egyébként már emberhátrányban futballoztunk – Tőzsér Dániel góljával ismét nálunk volt az előny, és meg is nyertünk a találkozót 2-1-re.

Érdekesség, hogy a DVTK elleni második, februári mérkőzésünkön is ugyanez a végeredmény született. Mirko Ivanovski révén már a 4. percben megszerezte a vezetést a hazai csapat, ám a 14. percben Adeniji, majd három perccel később Kinyik Ákos is betalált. Senki nem gondolta volna, hogy tizenhét perc leforgása alatt kialakul a végeredmény, de végül így lett, és három ponttal tértünk haza a cívisvárosba.

A két csapatnak az 58. egymás elleni meccse lesz a vasárnapi. Az örökmérleg elég nagy arányban felénk billen, 38-szor mi nyertünk, 9-szer a Diósgyőr, döntetlen tízszer született. A gólkülönbség 117-48 nekünk.

Mondani sem kell, nagyon fontos lenne tovább folytatni a borsodiak elleni remek mérleget, talán soha nem volt még akkora szükségünk a három pontra, mint most. Ráadásul a legfrissebb kormányrendelet szerint véget értek a korlátozások, ami azt jelenti, minden szék szabad a Nagyerdei Stadionban, így a bérletes helyeken felül nemcsak 1250 jegy értékesíthető, hanem mindegyik.

Kérjük szurkolóinkat, álljanak a csapat mögé, biztassák a játékosokat ebben a nehéz időszakban, hisz a Diósgyőr esetleges legyőzése talán az utolsó esélyünk arra, hogy jövőre is az élvonalban szerepeljünk!

Keleti rangadóra készül a Loki, melynek vezetőedzője, Kondás Elemér nyilatkozott a legutóbbi és az előttünk álló összecsapásról.

– A Fehérvár elleni találkozón a sorozatterhelés mellett azért is frissítettünk a kereten, mert nyolc játékosunknak négy sárgája volt, ráadásul Kinyik és Habovda sárga lapos eltiltás, Garba pedig kisebb térdsérülés miatt nem játszhatott. Két-három naponta vannak a meccsek, és a járvány miatt nem volt az igazi a csapatok felkészülése sem, de akik szerepet kaptak szerdán, megpróbáltak mindent megtenni, hogy jól szerepeljünk – emlékezett vissza a MOL Fehérvár FC elleni meccsre Kondás Elemér, aki már a DVTK elleni keleti rangadóra készül csapatával. – A lehető legerősebb kezdőtizeneggyel állunk ki vasárnap. Egyetlen célunk lehet, a három pontot begyűjteni, hisz fogynak a meccsek és minden egységre szükségünk van. Nem foglalkozunk azzal, milyen formában és állapotban van a Diósgyőr. Csak az lebeg a szemünk előtt, hogy nekünk mik a céljaink, és ezt mindenkinek át kell érezni. Ha a DVTK játékát nézzük, Hasani és Kiss révén gyors szélsői vannak, de kreatív futballista például Molnár, Rui Pedro és Márkvárt is. Egy dolog érdekel bennünket, hogy gólokat szerezzünk, hisz csak akkor tudunk nyerni!

  

Sorozatunkban olyan egykori kiváló játékosainkra tekintünk vissza, akik rendkívüli népszerűségre tettek szert a DVSC labdarúgóiként. Megtudhatjuk, visszavonulásuk után hogyan boldogultak mindennapjaikban, és miképpen viszonyulnak a mai modern futballhoz, mit ajánlanak a jövő nemzedékének.

A most 54 éves Liviu Goian a romániai Dés településen született, 28 éves koráig hazájában futballozott, aztán Debrecenbe hívták. A Lokinál 1993-től 2000-ig rúgta a bőrt, ezt követően vonult vissza az aktív labdarúgástól. A magyar csapatban 198 elsőosztályú mérkőzést és 9 nemzetközi találkozót mondhat magáénak amellett, hogy az 1998/99-es szezonban Magyar Kupa győzelmet ünnepelhetett. Részese volt a DVSC első bronzérmes csapatának, hétszer talált a kapuba, minden szezonban alapemberként számoltak vele.

Több, mint 200 hazai és nemzetközi találkozón szerepeltél a Loki mezében. Melyik meccsre gondolsz vissza a legszívesebben?

– Az első helyen nálam egyértelműen az 1999-es Magyar Kupa-döntő szerepel! Az egyik legszebb nap volt az életemben, nagy álmom teljesült azzal, hogy megnyertük a trófeát. A bajnokságban előtte már sok győztes meccset játszottam a Debrecennel, azonban ez mégis más volt. Egy másik kedves emlék, mikor 1993-ban debütáltam a Videoton ellen. Szünetben 1-0 volt az állás a vendég Fehérvárnak. Az én találatommal azonban a fordulást követően egyenlítettünk, majd a hajrában a győzelmet is megszereztük a szurkolók biztatása mellett. Alkalmanként sok mérkőzésből álló veretlenségi sorozatunk is volt, ezek nagy erőt adtak a csapatnak. Vissza tudom idézni, amikor sorozatban nyolc meccsen nem találtunk legyőzőre erős ellenfelekkel szemben.

Melyik rivális ellen szerettél leginkább pályára lépni a piros-fehér szerelésben? 

– Lokistaként legerősebb ellenfelünk a Ferencváros volt. Örülök, hogy általában mindig jól játszottunk ellenük. Hazai pályán, ha jól tudom, mind a hét évben megvertük a Fradit, amikor piros-fehér szerelésben léptem pályára. Óriási volt a szurkolói küzdelem, mindig volt botrány, mikor a fradisták jöttek Debrecenbe. Örömmel töltött el, hogy szinte mindig teltház fogadott bennünket; ha még egy csapatot lehetne választani, az Újpest is egy nagyon jó alakulat volt. Mindig óriási küzdelmet vívtunk velük is. Nagyon szerettem, ha sok drukker buzdított minket, úgy gondolom, hogy a futball nézők nélkül hangulattalan.

Sokan Franz Beckenbauerhez hasonlították játékintelligenciádat. Sportszerű játékodra szívesen emlékezünk, például arra, hogy mindig a szabályos labdakihozatalra, védekezésre összpontosítottál, és nem a kemény vagdalkozásra.

– Úgy érzem messze álltam tőle, hogy hozzá hasonlítsanak. Örülök neki, és nagyon jólesik, hogy ennyire elismerték a játékomat a DVSC-nél. Korábban középpályás poszton is játszottam, lehet éppen ezért tudtam jól irányítani a labdát, amit hol a jobb, hol a bal lábammal rúgtam. Elég magasnak mondhatom magam, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy megszerezzem hátul a labdát szabálytalanság nélkül, amit a többiek felé próbáltam továbbítani. Büszke vagyok, hogy olyan csapattársaim lehettek, akikkel együtt mindezt meg tudtam valósítani.

Pályafutásod során mi motivált leginkább?

– Én a labdarúgást imádom, mindig is szerettem a focit. Motivált az, hogy az első osztályban szerepelhessek; mikor a Lokihoz jöttem, az NBI-ben sokszor játszottam. Hét évet töltöttem Debrecenben, ez szerencsére egészségben telt el, sikereim voltak ezzel a klubbal, a bajnokság harmadik és negyedik helyén is végeztünk. Én a focinak szenteltem mindent és a sportág viszonozta ezt a beleadott szeretetet. Nem a pénz volt a legfontosabb, a Magyar Kupa-döntőben például úgy léptem pályára, hogy nem tudtam mennyi prémiumot fizetnek, de nem is érdekelt. Profi futballistának mondhattam magam, aki azt csinálta, amit szeret. Nagyon kedveltem Debrecent, hihetetlenül szerettem a magyar első osztályt. Mikor visszavonultam, lehet, tudtam volna még valamennyit játszani, de nem akartam alsóbb osztályokban szerepelni. Az NBI-ben szándékoztam befejezni, ami meg is valósult.

A szurkolók körében nagyon népszerű játékos voltál, 2003-ban a legjobb idegenlégiósnak is megválasztottak a fanatikusok. Milyen volt velük a kapcsolatod? Vannak, akik még mindig keresnek?

– A szurkolókat mindig respektáltam, tudtam, egy csapat nem létezik nélkülük, a tiszteletet pedig úgy érzem viszonozták. Máshol még nem találkoztam olyanokkal, akik annyira szorítanának kedvenceikért, mint Debrecenben. Nem mindig szép az élet, de amikor kikaptunk, akkor is biztattak, ha nyertünk, akkor is velünk voltak, a szívüket kitették értünk. Éreztem, hogy szeretnek a drukkerek, mikor a városban sétáltam, sokan megállítottak, ez jó érzéssel töltött el. A kapcsolat megmaradt, velük a közösségi médián keresztül kommunikálok főleg.

A visszavonulásodat követően három évvel azt nyilatkoztad a DVSC honlapjának, hogy egy ruhagyár tulajdonosa lettél, emellett elkezdtél edzősködni, és szeretted volna, ha magasabb szinten is irányíthatnál csapatot. Mit sikerült megvalósítani céljaidból?

– Amikor visszatértem Romániába, a varroda volt az első üzletem. Nyolc évig kiválóan működött, aztán megszűnt. Mikor Debrecenben futballoztam, az egyetemen közben gépészmérnöki szakot végeztem, ezen kívül pedig még van egy gazdálkodás-menedzsment diplomám is. A varrodát követően egy építkezési céget hoztam létre. A focival kapcsolatban először egy megyei másodosztályú csapatnál kezdtem edzősködni, amely két év alatt két osztályt lépett feljebb, erre nagyon büszke vagyok. Az edzőiskolát befejeztem Romániában, ám elbizonytalanodtam fogok-e edzősködni. Végül a Bacau csapatának lettem az elnöke 2010-től négy évig. A klub 2014-ben megszűnt, azóta nincs munkám a labdarúgásban, de a futballban érintett barátaimmal gyakran beszélek.

Szerinted mi a különbség a magyar és a román labdarúgás között?

– Talán azt tudnám leginkább kiemelni, hogy a magyarok többet küzdenek a labdáért, a románok pedig most talán több tehetséges játékossal rendelkeznek.

Te még az Oláh Gábor utcai Stadionban futballoztál, de hat éve megváltozott a klub székhelye. Jártál már a Nagyerdei Stadionban?

– Nem jártam még benne, csak kívülről láttam. Debrecen városának lakói, a nagyszerű szurkolók, a focisták, a szakemberek mind megérdemlik ezt az impozáns létesítményt. Azonban az akadémiát és edzőközpontot már én is feltérképeztem, mivel 2014-ben a DVSC felkészülési meccset játszott Pallagon a Bacau együttesével, amikor elnök voltam ott.

Tartod-e a kapcsolatot valakivel egykori debreceni játékostársaid közül?

– A közösségi médián keresztül szinte mindenkivel szoktam beszélni. Nem tudok most egyszerre mindenkit felsorolni, mivel szerencsére sok régi ismerősömmel tartom a kapcsolatot, például Téglásival, Siklósival, Bernáthtal, Arannyal a mai napig jó barátok vagyunk, rendszeresen szoktuk egymást telefonon is keresni.

Milyen gyakran fordulsz meg Magyarországon?

– Az elmúlt húsz évben nagyon sokszor voltam az országban, valamikor évente többször is jöttem. Az utóbbi időben ritkábban tértem vissza, mivel van egy kisgyermekem és nem igazán tudtunk messze utazni a családdal. Legutoljára 2018-ban voltunk Salgótarjánban a DVSC öregfiúkkal egy jótékonysági gálán, amin a Real Madrid öregfiúk csapata is részt vett és nyerte meg a kupát. Nagyon jó volt a hangulat, óriási élmény volt ez számomra.

Mit lehet tudni a családodról? Vannak-e gyermekeid és milyen sportág iránt érdeklődnek?

– Egy fiam és három lányom van. A legidősebb gyermekem, Claudu 31 éves, ő 18 esztendős koráig futballozott, de egy sérülés miatt abbahagyta; pedig szerintem elég jól mozgott a pályán, volt hozzá tehetsége. Azután futballbíróként tevékenykedett. Még néhányan emlékezhetnek arra, mikor a legnagyobb lányom, Madalina Debrecenben jött a világra, jelenleg 25 éves. Az első házasságomból, még 14 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Anastasia, aki a kézilabdát nem olyan régen fejezte be. A második feleségemtől született Lisa, aki mindössze kétéves, nem tudjuk mi lesz belőle, de fizikailag úgy néz ki, minden adottsága megvan ahhoz, hogy sportolóvá váljon.

Mennyire követed figyelemmel a DVSC jelenlegi csapatának eredményeit? Miben tér el a mostani együttes attól, amelyben te is játszottál?

– Mindig megnézem a csapat eredményeit, naprakész vagyok minden évben, hogyan szerepel a Loki. A futball valamelyest megváltozott, de a mostani generáció ezzel együtt nőtt fel, vannak szép megmozdulásaik a pályán, az utóbbi időszak azonban sajnos mégsem úgy sikerült, mint a korábbi években. Az okát nem tudom, sajnálom, kíváncsi vagyok én is, hogy miért van a DVSC most ilyen helyzetben. Debrecenben én nem voltam ilyen szituációban, amikor itt játszottam, jöttek az eredmények. A második debreceni évemben bronzérmet értünk el, majd a Magyar Kupát is elhódítottuk. 2000-ben felhagytam a labdarúgással, az utánam lévő nemzedék pedig még több kupát nyert, rendkívül eredményes focit produkált. Teljes szívemből remélem, hogy a DVSC továbbra is az NB I-ben marad.

Milyen tanácsot adnál a most pallérozódó fiatal futballistáknak?

– Aki futballistává szeretne válni, maximálisan szeresse a focit. Aki nem él a sportágért, abból nem lehet profi játékos. Mentálisan és fizikailag fel kell készülni ahhoz, hogy jó futballista legyen belőlük. Igazából a mostani fiatalok gyakran használják az internetet, ennek következtében nem játszanak annyit az udvaron, mint ahogyan tettük azt régen. Talán jobb lenne nekik is, ha egymással többet rúgnák a labdát szabadidejükben. Aki focista akar lenni, adjon bele mindent! De ez nemcsak a labdarúgásban van így, hanem az élet minden területén; amit nagyon el akarunk érni, tenni kell érte! – tanácsolta egykori kitűnő játékosunk, Liviu Goian, akivel reméljük, hamarosan személyesen is találkozunk a DVSC valamelyik mérkőzésén a Nagyerdei Stadionban.

Tóth Huba