Az év utolsó napjára is tartogatott egy meglepetést a DVSC, amely újabb saját nevelésű játékosának, Baráth Péternek hosszabbította meg a jövő nyáron lejáró szerződését.

Nagy potenciál rejlik a még mindig csak 18 esztendős futballistában, aki 2016 óta pallérozódik a debreceni futballban. Klubunk 2018 végén kötött vele profi szerződést, amelyet most 2+1 évvel meghosszabbítottak a felek.

– Nagyon örülök, hogy sikerült meghosszabbítani Peti szerződését, hisz olyan játékos, akiben nagy potenciál rejlik, fényes jövő előtt áll, ha ugyanilyen töretlen lesz a fejlődése – fogalmazott a DVSC sportigazgatója, Tőzsér Dániel. – Hosszú út áll előtte, de helyes az irány, amelyen elindult. Mint korábban is említettem, Debrecenben nagyon szeretnénk a fiatalokra építeni hosszú távon, ezáltal is örömteli Peti szerződéshosszabbítása, ami egyébként Bárány Donát után már a második ebben a félszezonban.

Az idei bajnokságban 11 mérkőzésen lépett pályára a 77-es számú védekező középpályás, aki két gólt is szerzett, a Vasas ellen rendkívül fontos, pontot érő találatot jegyzett, emellett a Szeged elleni hazai találkozón talált az ellenfél kapujába.

Szabó Péter elnök elmondta, ő is nagyon örül Baráth Péter szerződéshosszabbításának. – Külön öröm számomra, hogy a korábban lefektetett üzleti és szakmai terv szerinti csapat van épülőben, melynek egy nagyon fontos személye Baráth Péter.

Baráth Péter 2020 első bajnokiján, az Újpest ellen mutatkozott be a DVSC felnőttcsapatában. A Nagyerdei Stadionban rendezett találkozó 82. percében lépett pályára, a Loki pedig 4-0-s sikert aratott.

– Örülök, hogy hosszabbított velem a klub – nyilatkozta honlapunknak Baráth Péter. – Úgy gondolom, a fiataloknak is nagy szerep jut a csapatban, és boldoggá tesz, hogy én is köztük vagyok. Szeretnék élni a lehetőséggel, ahogy eddig is tettem, és megpróbálom minél többet segíteni az együttest. Köszönettel tartozom a családomnak, a menedzseremnek és természetesen a DVSC-nek, hogy ismét megállapodtunk.  

Az utánpótlás-válogatottban is letette már a névjegyét, 2019-ben a brazíliai U17-es világbajnokságon Ausztrália ellen az ő találatával szerezte meg a vezetést nemzeti tizenegyünk.

Baráth Péternek gratulálunk és további sok sikert kívánunk a DVSC-ben!

Sorozatunkban olyan egykori kiváló játékosainkra tekintünk vissza, akik rendkívüli népszerűségre tettek szert a DVSC labdarúgóiként. Megtudhatjuk, visszavonulásuk után hogyan boldogultak mindennapjaikban, és miképpen viszonyulnak a mai modern futballhoz, mit ajánlanak a jövő nemzedékének.

A jelenleg 68 éves Menyhárt Ernő Budapesten született, a DVSC-ben összesen 199 bajnoki találkozón és 5 nemzetközi kupamérkőzésen játszott 1977-től 1983-ig. Az első debreceni meccsén rögtön betalált, a több poszton is bevethető játékos jellegzetes cseleket mutatott be, amelyet „Menyus-csel”-ként ismert a publikum. A szurkolóknak hamarosan egyik kedvence lett, rigmusokat alkottak róla, de napjainkban is sokan emlegetik még Debrecenben.

Miért választotta egykor a DVSC csapatát?

– Egy egészen kalandos úton kerültem Debrecenbe. Mikor a kötelező katonai szolgálatot töltöttem, a Kossuth-Kelet SE játékosaként a DVSC ellen is megmérkőztem, majd ezt követően sokan hívtak a másodosztályban szereplő debreceni csapathoz. A leszerelés után végül az NB I-es Rába Vasas ETO-t választottam, ahol a következő évben három fegyelmi vétséget elkövettem (engedély nélkül megnősültem, nem vettem részt a május 1-jei felvonuláson, valamint lejárattam a klubot azzal, hogy reggelente az újság olvasása mellett sokszor zacskós kakaóval zsemlét fogyasztottam és úgy mentem edzésre). Ezt követően távoztam Győrből és úgy alakult a pályafutásom, hogy 1977 nyarán a szókimondó író, Végh Antal által a cívisvárosba utaztam, a továbbiakban pedig ott bizonyíthattam. A Rába ETO-nál ugyan bezárult egy ajtó, de egy újabb tárult felém Debrecenben, ahol életem legszebb hét évét tölthettem.

Több, mint 200 hazai és nemzetközi találkozón szerepelt a Loki mezében. Mely mérkőzéseket idézi fel a legszívesebben?

– A Szolnok ellen játszottam az első bajnoki összecsapást, amelyen gólt is lőttem, de az is emlékezetes maradt számomra, mikor 1979. június 3-án a DVSC-Nyíregyháza rangadón 25.000 tomboló szurkoló előtt 2-1-re nyertünk a Nagyerdőn. 1979 augusztusában a Vasas ellen játszottam le az első NB I-es találkozómat a piros-fehér szerelésben, ahol közel ugyanennyien foglaltak helyet a lelátón és 4-1-s győzelmet arattunk. 1983-ban, mikor a Vasas otthonában léptünk pályára, Kiss László válogatott center ellen nekem kellett védekezni. A meccset követően az újságban 9-es osztályzatot kaptam. Kovács Ferenc, a DVSC akkori edzője hasonlóan értékelt, amely nagyon jólesett. Ezen kívül 1979-ben a Lokival egy teremlabdarúgó-kupán a legjobb játékosnak választottak meg, ezt mondanám talán karrierem csúcspontjának.

Milyen erények jellemezték játékát? Ha tehetné, mit csinálna másképp?

– Viszonylag későn kezdtem el futballozni, utólag úgy gondolom, hogy a játékom stílusa szerint az egész pályafutásom alatt egy klasszikus kispályás-labdarúgó voltam. A szurkolók által faragott rigmusok azért születtek, mert egy nagyon jól cselező játékosnak számítottam a mezőnyben, a grundon tanult cseleket ma is szívesen megtanítanám bárkinek. Ezek látványosak voltak a nézők számára, de az edzők rendesen bosszankodtak, mikor nem passzoltam a társaimnak. Utólag felelevenítve, a cselek és passzok ügyesebb kivitelezésénél mentálisan talán még fejlődhettem volna. A közelmúltban egy szurkoló említette, hogy soha nem felejti el, mikor a tizenhatostól a félpályáig fejeltem ki a labdát. Egy másik ismerősöm pedig az 1979-es nemzetközi tornára emlékezett vissza, mikor egy olyan cselt mutattam be egy román balhátvédnek, aki talán még most sem tudja, hol a labda.

„A Menyus, az Ernő, a gólözön ma eljő” – skandálta éveken át a DVSC mérkőzései előtt a debreceni B-közép. Mindezt jelzi, hogy a közönség nagy kedvence volt. Milyen viszonyt ápolt velük?

– 1977 nyarán a Vágóhíd utcán egy nemzetközi felkészülési tornán szerepeltünk, az első mérkőzést egy osztrák csapattal játszottuk, de a 70. perc körül lecseréltek a pályáról. Fáradtan, csapzottan felültem a lelátóra és onnan néztem a hátralévő játékidőt, közben pedig hallottam a szurkolóktól, hogy a 8-as mezszámú játékosról beszélnek, amely nevezetesen én voltam. „Miért kellett őt idehozni?” – hangzott el néhány nézőtől ez a mondat. Habár ez volt az első emlék, amelyet a debreceni közönségtől kaptam, mégis varázslatos hét esztendő vált belőle. Hazai pályán minden alkalommal zseniális volt abban a közegben pályára lépni, de a „B-közép” Nagykanizsától Pécsen át Békéscsabáig elkísérte a csapatot káprázatos hangulatot teremtve. A több ezer debreceni szurkoló közül Csonti barátsága állt legközelebb a szívemhez. Fantasztikus volt, mikor villamossal mentem ki a Nagyerdőre és aznap délelőtt az egész város együtt lélegzett a csapattal. Megható, ahogy egy-egy győztes meccs után a lányom a karomban riadtan bújt hozzám, mivel a „Kis Menyus, Kis Menyus”-t kiáltották körülöttünk. Ahogy mentem haza a Péterfia utcán a piros-fehér zászlós, boldog szurkolókat tekintettem meg. Ez remek élmény, mai napig jólesik a Debrecenben kapott szeretet, megtiszteltetés volt a DVSC-ben futballozni.

Most egyébként merre él és miben tevékenykedik?

– Jelenleg Sopronban élek, ha tehettem volna az egész életemet Debrecenben töltöttem volna, de ma is visszahúz a szívem és igazából oda tartozom. A tehetségem révén mindent elérhettem volna, aztán mindent elveszítettem, amelyben a legfájdalmasabb dolgok is beletartoznak. Az emlékeim továbbra is kedvesek számomra, de a jelen viszonylag nehéz, mivel az unokáim, a lányom és a fiaim is Ausztráliában élnek. Egy modern, interneten keresztül is helytálló édesapának és nagypapának vallom magam, de most, karácsony idején még jobban hiányoznak. Bár nyugdíjas vagyok, a karácsony előtti két hétben fenyőfát árusítottam, az összegyűjtött pénzből pedig ajándékot küldök az Ausztráliában lévő családtagjaimnak. Jó érzés értük dolgozni, ezáltal szép lett az ünnep. 

Ahogyan már említette, az 1978/1979-es bajnokságot követően feljutott a csapat az NB I-be, most a DVSC-re hasonló feladat vár. Milyen különbséget vél felfedezni az akkori és a mostani csapat között?

– Akkor a Nyíregyházával rivalizáltunk, azóta teljesen átrajzolódott a futballtérkép, úgy érzem egykor a futballban sokkal több érzelem rejlett. Manapság talán a matematika irányába csúszott el a futball, teljesen pénz-orientálttá vált, az identitás pedig megszűnőben van. Herczeg András munkáját nagyon tisztelem, a régi időket megidézve most is számos saját nevelésű labdarúgó lép pályára a DVSC színeiben. Velük szemben talán a közönség is elnézőbb, de jobban mellettük is állnak. Ma is csodálatos érzés, mikor a mérkőzést megelőzően az egész város a csapatnak drukkol és egy győztes meccs után a szembejövő debreceni emberek gratulálnak.

Mennyire követi figyelemmel a DVSC jelenlegi mérkőzéseit?

– Az előző szezon utolsó fordulójában én is kilátogattam a Nagyerdei Stadionba és élő szemtanúja voltam a kiesésnek, rendkívül szomorú voltam a lefújás után. Ennek ellenére szerintem a debreceni futball csodálatos marad addig, amíg a DVSC-nél él a lokálpatriotizmus. Ahogyan Sándor Tamásék idejében, úgy most is minden pillanatban szorítok a Loki sikeréért. Szerencsére Debrecenben igazán szeretik a futballt, sok rajongóra támaszkodhat a klub.

Végezetül mit üzen a Loki-drukkereknek a következő esztendőkre?

– Azt kívánom, hogy olyan kiváló játékosok futballozzanak a csapatban, akik átélik és megköszönik a szurkolók szeretetét. Továbbra is szeretnék még sokat hallani a varázslatos hangulatú debreceni publikumról és legyen mindenki büszke arra, hogy ennek a nagyszerű klubnak akár labdarúgóként, akár szurkolóként részese lehet – zárta a beszélgetést az egykori közönségkedvenc cselgép, Menyhárt Ernő.

Tóth Huba

A DVSC jó eséllyel megnyerheti a Merkantil Bank Ligát.

Ha megnyeri (vagy netán 2. lesz), visszakerül oda, ahová való, a legmagasabb osztályba.

Miután kétszer már győzött, a Loki már csak 4 nyertes meccsre van a Magyar Kupa-döntőtől. Május eleje, Puskás-stadion.

Véget érhet a koronavírus-járvány heveny szakasza, a nézők visszatérhetnek a Nagyerdei Stadionba.

Ha így lesz, visszatérnek az ősszel hatalmas sikert aratott meccsnapi rendezvények is.

A DVSC mindenképp kárpótolni fogja mintegy 3300 bérletesét a zárt kapus meccsekért.

Dzsudzsák Balázs egészen bizonyosan lő néhány gyönyörű gólt.

Bárány Donát megszerezheti a gólkirályi címet, csak 2 gól a hátránya.

Nem kell sokat várni az első bajnokira, január 31-én Loki-Siófok.

Sok-sok éve nem volt meccs, amelyen telt ház lett volna a stadionban: 2021-ben megcsináljuk?

T.Cs.Zs.

Mint ismert, a Tiszakécske és a BVSC-Zugló idegenbeli 2-0-s legyőzésével biztossá vált, hogy a DVSC labdarúgócsapata bejutott a Mol Magyar Kupa legjobb 32 csapata közé.

A sorozat 8. fordulójának sorsolásán kiderül, hogy a Loki a másik debreceni együttes, a szintén NB II-es DEAC vendégeként folytatja szereplését a legjobb 16 közé jutásért.

Mindeddig úgy volt, hogy a kiírás következő játéknapját 2021. január 27-én rendezik, azonban az MLSZ friss közlése szerint február 10-én lesznek a meccsek. A mérkőzések végleges kezdési időpontjait az MLSZ versenybizottsága legkésőbb 2021. január közepéig véglegesíti. A továbbjutás egy mérkőzésen dől el.

Megtörtént a tulajdonosváltás, a DVSC Egyesület berkein belül küzd tovább a céljaiért a Loki futballgárdája – jelentette be pénteken hivatalos sajtótájékoztatón Debrecen város polgármestere, Papp László, a DVSC Egyesület elnöke, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, és a DVSC Zrt. igazgatóságának elnöke, Szabó Péter.

Mint ismert, augusztus 17-én magánemberek egy csoportja megalakította a DVSC Egyesületet, amely mostantól a DVSC Futball Zrt. többségi tulajdonosává vált.

A DVSC Futball Zrt. december 17-én tartotta meg közgyűlését, amelyen megszülettek a döntések a Szima család tulajdonában lévő részvénycsomag átvételével kapcsolatban, így ez a folyamat ezzel lezárult.

A részvények több mint 60%-a a DVSC Egyesületé, 25% marad az önkormányzatnál úgy, mint eddig, 14%-ot a Futball Zrt. is vásárolt, valamint kisebb részvényesek is vannak.

Kósa Lajos elmondta: elérték a nyáron kitűzött célt, miszerint egy új korszak kezdődjön a Loki életében. Ennek a legfontosabb szervezeti lépése volt, hogy a DVSC Egyesületé lett a Futball Zrt. többségi tulajdona. – Köszönöm a támogatók szoros kitartását, lelkesedését. Szép időszak végére értünk a nyáron, hisz bajnokságokat és kupákat nyertünk, számtalan nemzetközi sikert értünk el. A csapat eddigi történetét figyelve egy aranykorszakon vagyunk túl, ezt szeretném megköszönni Szima Gábornak, most viszont új időszámítás előtt állunk. Nem lesznek kisebbek az ambícióink, egyértelműen arra törekszünk, hogy a bajnokság legjobb csapata legyünk és nemzetközi szinten is letegyük a névjegyünket.

Kósa Lajos zárásképp elmondta, született egy megállapodás Szima Gáborral, aki továbbra is jelentős összeggel támogatja a DVSC labdarúgócsapatát.

Papp László polgármester úgy fogalmazott, mint ismert, nyáron új igazgatóság és sportszakmai vezetést állt fel a klub életében. – Mostanra eljutottunk arra a pontra, hogy jogi értelemben is le tudtunk zárni egy korszakot. Bízom benne, hogy a tulajdonosi struktúra hosszú távon meghatározó lesz a debreceni futballban. Megállapíthatjuk, hogy a váltást követően a DVSC hozta a kötelezőt és megfelelt az elvárásoknak. Remélhetőleg a tavaszi szezon legalább olyan sikeres lesz, mint az őszi.

A DVSC Futball Zrt. elnöke, Szabó Péter szintén kiemelte, a klub életében nagyon fontos pont következett be. – Olyan jövőt szeretnénk felvázolni, mellyel minden Loki-szurkoló elégedett lehet. Az út elején járunk, elég mélyről indultunk, akár a sportszakmai, akár a klub felépítését nézve. Rengeteg minden pozitív irányba indult el, a jövőben is az a célunk, hogy profin működjünk, és a szurkolók, szponzorok, játékosok egyaránt megtalálják számításaikat.

Szabó Péter továbbá elmondta, a DVSC-nek meg kell nyernie a másodosztályt, és maximálisan fel kell készülnie az élvonalra, ez lesz az elkövetkezendő hónapok elsődleges feladata.

Hamarosan véget ér az esztendő, így a tavalyi évhez hasonlóan idén is szemügyre vettünk néhány érdekességet a DVSC labdarúgócsapatával kapcsolatban.

A legfájóbb pont

A DVSC élvonalból való kiesése. A 2019/2020-as bajnoki szezon utolsó fordulójában közel tízezer debreceni szurkoló látogatott ki a Nagyerdei Stadionba, ahol a Paksot fogadtuk élet-halál mérkőzésen. A képlet egyszerű volt, amely csapat nyer, biztosan bent marad az első osztályban, és azt is tudtuk, a döntetlen az atomvárosiaknak kedvez. Egykori támadónk, Könyves Norbert első félidőben szerzett góljára Nikola Trujic válaszolt a 75. percben, így az utolsó pillanatig kiélezett volt a kiesési rangadó. Ami pedig a hosszabbításban történt, bizonyára élénken megmaradt mindenkiben, hisz több nagy gólszerzési lehetőségünk is volt, de már a kapufa és a gólvonal sem segített, így az 1-1-es végeredmény azt jelentette, hogy 27 év után a másodosztályban folytatjuk szereplésünket.

A legújabb szerepkör

A Paks elleni bajnoki találkozó volt a 31-szeres magyar válogatott Tőzsér Dániel utolsó meccse labdarúgó-pályafutása során. A csodálatos nemzetközi karriert maga mögött tudó egykori csapatkapitányunk nem szakadt el a DVSC-től, hisz a szögre akasztás után sportigazgatóként tevékenykedik tovább. Ez egy teljesen új poszt, hisz eddig még nem volt hasonló a klub életében.

A legnagyobb visszatérők

A nyáron rég nem látott átigazolási hullám jellemezte a DVSC-t, ráadásul több olyan labdarúgó is visszatért, aki egykor a Lokit erősítette. Ilyen például a csodálatos nemzetközi pályafutással rendelkező, 108-szoros magyar válogatott Dzsudzsák Balázs, aki tizenkét év után öltötte magára ismét a piros-fehér mezt. Ismét a csapatunkban futballozik még Korhut Mihály, Sós Bence és Varga József, akik korábban szintén sokat tettek a debreceni futballért, most pedig ismét a közös sikerekért küzdenek.

A legújabb felfedezett

A 20 esztendős, saját nevelésű Bárány Donát, aki a felnőttcsapatnál eltöltött első féléve során azonnal a házi góllövőlista élére került. A 12 bajnoki találatnál és 6 gólpassznál járó gólerős támadó agilitásával, alázatával és harcosságával azonnal közönségkedvenccé vált a Nagyerdőn, teljesítményével pedig a DVSC vezetőségének figyelmét is felhívta, amely nemrég 2024 nyaráig szóló szerződést kötött az ifjú futballistával. Az U21-es nemzeti válogatottban is bemutatkozó labdarúgó mellett kiemelendő még három ifjú saját nevelésű tehetségünk, Baráth Péter, Bényei Ágoston és Pintér Ádám is, akik szintén magabiztos teljesítménnyel és jó játékkal robbantak be a köztudatba.  

A legtöbb gól egy Loki-meccsen

Szám szerint nyolc. Érdekesség, hogy az Ajka elleni hazai meccsünkön a 63. percig gól nélküli döntetlenre álltak a felek, ám ezt követően jelentősen kinyíltak a gólcsapok. Tíz minutum alatt Bárány duplájával és Kinyik góljával már hárommal vezettünk, majd a 80. percig két góllal tették szorossá az állást az ajkaiak. A 86. és a 88. percben Bárány és Szécsi újabb találata következett, az 5-3-as végeredményt pedig Görgényi állította be az utolsó pillanatban.

Hétgólos meccset is játszottunk, a Tatabányán rendezett Budaörs elleni hatpontos rangadó 4-3-as debreceni sikerrel ért véget, de rendkívüli izgalmak és fordulatok jellemezték a kilencven percet. A hazaiak szereztek vezetést a meccs korai periódusában, ám egy percre rá Szécsi Márk egyenlített. Nem sokkal később egy szabadrúgásból ismét a budaörsieknél volt az előny, de még az első játékrész lefújásáig egyenlítettünk Bódi Ádám tizenegyesgóljával. A második félidőben Bódi újabb bombája után 2-3-at mutatott az eredményjelző, ám nem sokáig, hisz a Budaörs hamar egalizált. A végeredményt néhány perccel később Szatmári Csaba állította be egy szabadrúgást követő fejesből, így nagyon fontos három ponttal gazdagodtunk, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tabella éléről várjuk a tavaszi folytatást.

A legfontosabb gól

Pintér Ádám egyenlítő találata a Nyíregyháza elleni rangadón. A DVSC játékosait közel 2000 Loki-szurkoló kísérte el a szabolcsiakhoz, ahol egészen a 90. percig 1-0-s hazai vezetést mutatott az eredményjelző. A ráadásban egy debreceni szöglethez már kapusunk, Gróf Dávid is felment, és milyen jól tette, hisz az ő gólpasszából Pintér Ádám ragasztott hatalmas bombát a nyíregyi hálóba. Támadónk a végig remek hangulatot varázsoló drukkereink előtti kapuba talált be, mellyel még fantasztikusabbá tette a pillanatot.

A legtermékenyebb év

A 2020-as esztendőben hat babával bővült a Loki-család. Szécsi Márk kislánya, Norina, valamint Szatmári Csaba kisfia, Nolen januárban, Nikola Trujic kislánya, Tara áprilisban, Kinyik Ákos kisfia, Botond szeptemberben, Haris Attila kisfia, Hunor októberben, míg Tischler Patrik kislánya, Tamara novemberben látta meg a napvilágot.

HB

Az U17-esek Honvéd elleni, 2-1-es idegenbeli győzelmével szerdán véget ért az idény a Debreceni Labdarúgó Akadémia csapatai számára. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól Herczeg András szakmai igazgatóval beszélgettünk.

– Egy utánpótlásműhely számára az egyik legfontosabb értékmérő mindig az, hogy az adott akadémia hány játékost tudni nevelni a felnőtt gárda számára. Ha a DLA-t tekintjük, ebben az idényben sem volt hiány.

– Valóban, a legfontosabb szempont, hogy hány játékos tudunk adni az első csapatnak. A DVSC-re jellemző, hogy régóta támaszkodhat saját nevelésű futballistákra, nagyon örülök, hogy ez most is így van, ezért dolgozunk nap mint nap. Bényei Ágoston, Baráth Péter, Pintér Ádám és Bárány Donát már teljes jogú tagjai az első keretnek, de a koronavírus-járvány miatt is szerepet kapott Sárosi Norbert, Fűzfői Márk, Sármány Kristóf, Szabó Árpád, Balla Mátyás vagy Kenderesi Dávid is bizonyította rátermettségét. Jó volt látni, ahogy az adott meccseken helytálltak, beilleszkedtek a Loki játékába, jól is fogadták, segítették őket. Természetesen sokat kell még fejlődniük, de remek érzés volt látni őket a nagycsapatnál.

– A tehetségek kinevelésén túl azért az eredményesség is fontos, hiszen ezek a játékosok mind egy-egy országos korosztályos bajnokságban szerepelnek, ahol a legjobbakkal kell felvenni a versenyt. Miután a DLA minden együttese a Top 4-ben van, erre sem lehet panasz.

– Jól teljesítettek a gárdáink, külön öröm, hogy minden csapatunkban vannak egyéniségek, ráadásul többen bekerültek a válogatottakba is. A bajnoki listavezető U14-es korosztály kiemelkedően jól szerepel, ami nem véletlen, hiszen egységesek, képzettek, ügyesek és mentálisan is jók a srácok. Összességében minden csapatunk hozta magát, ez a játékosok mellett dolgozó szakmai stábok nagy érdeme is, dicséret illeti őket.

– Az egész világot sanyargató COVID-19 járvány a DLA mindennapjait is különösen nehézzé tette.

– Bizony, nem volt könnyű ezt kezelni. Volt olyan csapatunk, amelynek tagjai három etapban összesen 34 napot nem léphettek pályára még edzés alkalmával sem a karantén-kötelezettség miatt. A gondosan, előre megtervezett munkát, szakmai programot így nagyon nehéz végig vinni. Dicséret illeti az edzőket, a játékosokat és a szülőket is, hogy ezt át tudtuk vészelni.

– Márpedig minden egyes tréningnek nagy jelentősége van.

– Az alaposan kidolgozott képzési tervet minden korosztályban nagyon komolyan vesszük, makro-, mezo-, illetve mikrociklusokra lebontva dolgozunk. Az elmúlt időszakban sokat léptünk előre az egyéni képzések, a posztspecifikus és csapatrész foglalkozások terén is, ezekre is nagy hangsúlyt helyezünk. Remek, hogy helyben uzsonnát, vacsorát tudunk biztosítani a tréningek után, az étrendet dietetikus állítja össze. Fontos megjegyezni, hogy komoly sporttudományi csoport is támogatja a munkánkat, valamint az egyéb területeken működő szakemberek és dolgozók is sokat tesznek a játékosok fejlődése érdekében. Nem utolsósorban az akadémia ügyvezetője, Makray Balázs is mindenben segít abban, hogy a megfelelő színvonalon dolgozhassunk.

– Miként alakul a további program?

– Szerdán volt az utolsó idei meccsünk. Természetesen minden korosztály kapott speciális edzésprogramot a téli szünetre. Január 4-én egy nagyon komoly felméréssel kezdünk, amely tartalmaz majd vérvételt, sportorvosi, testösszetételi, mozgásszervi, pszichológiai vizsgálatot, FMS-tesztet, és egyéb felméréseket is. Február első felében pedig folytatódnak a bajnokságok: a cél, hogy minden egyes DLA-labdarúgó és csapat tovább fejlődjön. Köszönjük mindenkinek, aki támogatta a munkánkat, és ezúton is szeretnék áldott karácsonyt és boldog újévet kívánni!

T.Cs.Zs.

A Debreceni Labdarúgó Akadémia korosztályos csapatai közül az U17-esek zárták a 2020-as évet, számukra szerdán 13 órától még adódott feladat. Nem is könnyű feladat, hiszen a debreceniek a tabellán 2. Budapest Honvéd otthonában léptek pályára az esztendő utolsó DLA-s bajnokiján.

Szűcs János tanítványai képesek voltak a bravúrra, már a szünetben vezettek, végül pedig 2-1-re győztek Budapesten, szépen zárva ezzel az évet. A gárda bebiztosította helyét a legjobb nyolc között.

U17. Budapest Honvéd-MFA-DVSC-DLA 1-2 (0-1). DVSC-DLA: Lisztes – Tóth B., Fábián, Lénárt, Székelyhidi, Karmacsi, Kokovai, Nagy R., Kovács M. (Gomes Schneider, 72.), Hegedűs (Lázók, 89.), Sipos. Gól: Lénárt (35.), Fábián (47.). A vezetőedző, Szűcs János így értékelt a debsport.com-nak: Idei utolsó bajnoki mérkőzésünkre készültünk, a mezőny egyik, hanem a legerősebb csapata, a Honvéd ellen. Szokás szerint lendületesen kezdtük a mérkőzést, jó ritmusban futballoztunk, megvoltak a helyzeteink, melyekből egyet sikerült értékesítenünk. A második félidőt nagy elánnal kezdte ellenfelünk, de jó időben tudtunk újabb gólt szereznünk. Erre hamar jött a válasz, mely után a Honvéd nagy erőket mozgósított az egyenlítés érdekében. Fogást viszont nem találtak rajtunk, szervezetten, fegyelmezetten védekeztünk. Az egész mérkőzésen jó teljesítményt nyújtottunk, méltóképpen zártuk le az évet. A győzelem értékét növeli, hogy nem volt zökkenőmentes az őszi szezonunk, a többszöri karantén alaposan megnehezítette a munkát. Nagyon büszke vagyok a játékosokra, csak gratulálni tudok ehhez a szép sikerhez!

Napra pontosan 10 évvel ezelőtt a DVSC 2-0-ra legyőzte a Sampdoriát az Európa Ligában. Miután akkor az ehhez a szinthez szükséges stadion nem volt a cívisvárosban, a találkozót a régi Puskásban játszották. A Lokiban 3 légiós (Simac, Mijadinoski, Yannick), néhány neves-remek magyar labdarúgó ( Laczkó, Czvitkovics, Szakály, Kabát) és persze egy jó kis debreceni mag (Bernáth Csaba, Bódi Ádám, Varga Józsi, Dombi Tibi, Kiss Zoli) lépett pályára, az amúgy igazi tét nélküli, mégis értékes győzelmet hozó mérkőzésen.

Nosztalgiázni néha jó érzés, ám nem szabad állandóan a visszapillantót bámulni, mert az ember előbb-utóbb nekimegy valaminek. Azóta van már modern stadionunk, a Puskás is megújult, légiósaink nincsenek, viszont – újra – van Bódink, Vargánk és a pályaedzőként Dombink. Az EL-szereplőket tisztelni kell, de igazából már nem is az az érdekes, mi volt 10 éve, hanem hogy mi lesz 10 év múlva.

Vizionáljunk egy képet, amiért érdemes dolgozni: legyen 10 év múlva a DVSC egy profin működő, szerte a Kárpát-medencében elismert klub, egy 8-10 ezres átlag nézőszámot felmutató, bátor, büszke és becsületes csapat, amely helyi értékekre épít, de világra szóló célokért küzd. Irreális? Talán az, talán nem. De egy biztos: büszkének kell lennünk a múltunkra. de bátran kell néznünk a jövőbe. Másképp nem fog menni.

Tóth Csaba Zsolt

A Debreceni Labdarúgó Akadémia korosztályos csapatai közül az U17-esek zárják a 2020-as évet, számukra szerdán 13 órától még adódik feladat. Nem is könnyű feladat, hiszen a debreceniek a tabellán 2. Budapest Honvéd otthonában lépnek pályára az esztendő utolsó DLA-s bajnokiján. Ezzel együtt Szűcs János tanítványai képesek lehetnek a bravúrra.