A Hajdú-bihari Napló idén is keresi a megyében az év legjobb sportolóit, akik 2018-ban olyan kimagasló teljesítményt nyújtottak, hogy produkciójuk elismerést érdemel.
A végleges mezőnybe bekerült több Loki-játékos és a vezetőedő, Herczeg András is. Az év férfi felnőtt sportolója kategóriában Bódi Ádámra lehet szavazni. Az év utánpótlás férfi sportolói között megtalálható Varga Kevin és Ujvárosi Ádám, az Év csapata listában szerepel a DVSC, míg az Év edzője kategóriában Herczeg Andrásra voksolhatunk.
Tíz-tíz jelölt várja az utolsó fordulóban a szavazatokat. Voksolni ezúttal is a Naplóban megjelenő szelvényen, valamint a Hajdú Online-on lehet egészen január 8-ig.
Az M4 Sport szakértői csapata megválasztotta az OTP Bank Liga 2018/2019-es őszi szezonjának öt legszebb gólját.
Tamás Krisztián, Lovrencsics Gergő, Hegedűs János és Remili Mohamed találata mellett Bódi Ádám a Paksnak, utolsó percben szerzett elképesztő, három pontot érő szögletgóljára is szavazhatnak a szurkolók.
Az OTP Bank Liga 2018/2019-es őszi szezonjának befejeztével megvizsgáltuk, labdarúgóink hány piros és sárga kártyás figyelmeztetésban részesültek a bajnokságban.
Az eddig lejátszott 18 forduló során csapatunk 47 sárga lapot kapott a játékvezetőktől, azonban egyetlen alkalommal sem állítottak ki játékosunkat.
Öt sárga miatt eddig két labdarúgónk, Kinyik Ákos és Csősz Richárd kényszerült kihagyni egy találkozót, de már mind a ketten letöltötték egymeccses eltiltásukat.
A legutóbbi, Haladás elleni összecsapásunkon Varga Kevin is megkapta ötödik sárgáját, így ő biztosan nem játszhat a február 2-i, Újpest elleni bajnoki nyitányon.
Három futballistánk, Pávkovics Bence, Haris Attila és Bódi Ádám 4 sárgával rendelkezik.
Mint köztudott, a Szívtiprók szurkolói csoport hosszú ideje jó kapcsolatot ápol a székesfehérvári szervezett csoportokkal. Ezt az is mutatja, hogy a két tábor rendszeresen részt vesz egymás rendezvényein.
A csütörtöki napon rendezték a Fehérvári Futballfesztivált, amelyen a Szívtiprók Ultras Debrecen tagjai is indultak, ráadásul jó előjelekkel várták a kupát, hiszen a nyári szabadtéri tornán az élen végeztek.
A csoportmeccsek során három mérkőzés alatt 4 pontot sikerült begyűjteniük az ultráinknak, akik ezzel a teljesítménnyel tovább is jutottak. Az elődöntőben a Yellow Blue Supporters csapata ellen harcolták ki a döntőbe való bejutást, ahol a Csíkszereda következett.
Az utolsó találkozót is sikerrel vették a Szívtiprók Ultras Debrecen tagjai, akik magabiztos, stabil játékkal lettek kupagyőztesek.
A tornán résztvevő csapatok:
-Videoton Baráti Kör -Red Blue City (Székesfehérvár) -Faház (Székesfehérvár) -Fanatici (Székesfehérvár) -Válasz FCF (Székesfehérvár) -Csíkszereda (Erdély) -Yellow Blue Supporters (Dunaszerdahely) -Szívtiprók Ultras Debrecen
Szurkolóink a torna során a DVSC Öregfiúk szerelésében játszották le a mérkőzéseiket, melyet klubunk biztosított számukra.
A tornagyőzelem mellett több elismerés is érte csapatunkat, a legjobb kapus Komlósi Patrik (Szívtiprók), míg a gólkirály Czibere Balázs (Szívtiprók) lett.
Gratulálunk szurkolóinknak ehhez a nagyszerű teljesítményhez!
A 2018/2019-es őszi szezon végeztével megvizsgáltuk, hogy az NB I-ben a Loki játékosai közül ki töltötte a legtöbb időt a pályán, hányszor volt kezdő, hányszor volt becserélve és lecserélve.
Ősszel 18 fordulót rendeztek az OTP Bank Ligában, és három játékosunk van, aki mindegyiken pályára lépett (és mindegyiken kezdőként): Nagy Sándor, Bódi Ádám és Varga Kevin. Közülük kapusunk az egyetlen, aki valamennyi találkozót végigjátszotta.
Összesen egyébként 21 játékosunk kapott szerepet ősszel a bajnokságban. Érdemes kiemelni, hogy a mindössze 18 éves Kusnyír Erik alapemberré vált, hiszen mindössze két mérkőzést hagyott ki. A 16 találkozójából 14 alkalommal kezdőként lépett pályára, a játékideje 1226 perc.
Eseménydús évet tudhatnak maguk mögött Garamvölgyi Péterék. Egyebek mellett új házba költöztek, nagyobbik fiúk elkezdte a bölcsit, négy hónappal ezelőtt pedig megszületett második gyermekük, Matyika is. Valamint idő közben Peti sikeres A-licences diplomát vehetett át. Először ünnepelhetik a karácsonyt az új felállásban, kíváncsiak voltunk, miként zajlanak náluk az ünnepek.
– Minden karácsonyunk úgy indul, hogy felkerekedünk, és kimegyünk a temetőbe apához, az ő sírjánál is állítunk egy mini karácsonyfát. A mai napig nagyon hiányzik, már tíz éve, hogy nincs köztünk, de biztos vagyok benne, hogy figyel minket föntről – kezdte Garamvölgyi Péter, a Loki korábbi sikeredzőjének, Garamvölgyi Lajosnak a fia, aki jelenleg a Debreceni Labdarúgó Akadémia U14-es csapatának edzője. – Mivel nemrégiben egy nagyobb házba tudtunk költözni, már van hely a vendégeknek. Huszonnegyedikén nálunk gyűlik össze a család, jön az anyukám és a nővéremék, illetve Márti (Garamvölgyi-Hutóczki Márta, Péter felesége – a szerk.) szülei. Már dél körül érkeznek a vendégek, együtt töltjük a napot és a szentestét is. Másnap jönnek a sógorék, és töltött káposztát készítünk. Eddig mindig a szülők reszortja volt ennek az ételnek az elkészítése, de most átvesszük, kíváncsiak vagyunk, hogy fog sikerülni. Aztán 26-án ismét nálunk verődünk össze, ez a legkényelmesebb megoldás, a fiúkkal nem olyan egyszerű útra kelni – vetítette előre az elkövetkezendő napok programját kis Gara, miközben Lalkó egy újabb szaloncukrot majszolt el nagy mosollyal a száján.
A múlt heti online selejtezők után most pénteken rendezték az 1vs1 FIFA 19 Magyar Kupa élő döntőjét, ahol a kvalifikációs tornáról továbbjutott 32 játékos, illetve a meghívott kiemelt fifások csaptak össze a 300.000 forintos összdíjazásért. A helyszín a budapesti Ingame volt, így aki érdeklődött, az nem csak online streamen, hanem akár élőben is követhette az eseményeket.
A tornán részt vett a DVSC Esport játékosa, molnargabo is. A PS4-es és az Xbox One-os játékosok két külön ágon lettek összeeresztve, egyenes kieséses rendszerben, ahol egyetlen meccs döntött a továbbjutásról, nem volt tehát lehetőség a hibázásra. A két platform legjobbja végül zyks (PS4) és molnargabo (Xbox One) lett, így ők küzdöttek meg a bajnoki címért a két meccsből álló szuperdöntőben.
Az első mérkőzést PS4-en játszották, Zyks érezhette tehát magát “hazai pályán”, ennek megfelelően pedig hamar meg is szerezte a vezetést. Molnargabo azonban ezután fordítani tudott, 2-1-re módosítva az állást, sőt, ha belövi az óriási ziccerét, akár 3-1 is lehetett volna az eredményjelzőn, ehelyett a hiba megbosszulta magát és ellenfele a következő támadásból egyenlíteni tudott. 2-2-vel fordultak tehát a felek az Xbox One-os meccsre, ahol szintén Zyks volt az, aki vezetést szerzett. Molnargabo azonban itt is visszajött, 1-1 után pedig óvatos játékkal tartotta az eredményt, ami végül elégnek is bizonyult, így több idegenben lőtt góllal a DVSC Esport játékosa nyerte meg az 1vs1 FIFA 19 Magyar Kupát.
A bronzmeccsen a Loki egykori legendájának, Vadicska Zsoltnak a fia, Olivér (vadicskaoliver) vigasztalódhatott egy magabiztos győzelemmel.
Gratulálunk neki, és a tornagyőztes molnargabónak!
A végeredmény:1. Molnár Gábor “molnargabo”2. Murár Dániel “zyks”3. Vadicska Olivér “vadicskaoliver”
Pávkovics Bencét idén nyáron Újpestről igazolta le a DVSC kölcsönbe. A 21 éves belső védő jó teljesítményt nyújtott az őszi szezonban, tíz bajnokin és két Magyar Kupa-mérkőzésen lépett pályára. Pár nappal ezelőtt eldőlt, hogy a labdarúgó végleg a Lokihoz került. A fiatal játékossal honlapunk készített interjút.
– Újpestről igazoltál nyáron Debrecenbe, és gyorsan a kezdőcsapatba kerültél, sőt meg is ragadtál ott.
– Ha jól emlékszem, az átigazolási időszak utolsó napján kerültem a DVSC-hez. Örültem, hogy ide jöhettem, mert Újpesten kevesebb lehetőséget kaptam volna, ezért mindenképpen váltani akartam, és egy új közegben bizonyítani. Úgy gondolom, ez sikerült is, ennek köszönhetően maradhattam a kezdőben. Szerencsésnek is mondhatom magam, hiszen jöttek az eredmények.
– Amikor ide igazoltál, tettél egy olyan kijelentést, hogy nagy álmod vált valóra. Akkor ezt sokan túlzott udvariasságnak tartották.
– Pedig tényleg ez az igazság. Mindössze tizenkét éves voltam, amikor a Loki bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Akkoriban még nem foglalkoztatott nagyon a magyar futball, de az, hogy a Debrecen bekerült egy ilyen elit sorozatba, nagy örömet szerzett nekem, büszke voltam, és akkor szerettem meg nagyon a Lokit. Emlékszem, a tévében néztem a DVSC egyik BL-meccsét, és akkor tettem egy olyan kijelentést anyukámnak, hogy én egyszer ebben a csapatban fogok játszani, oda akarok igazolni.
– Ha már a gyerekkort szóbahoztad… Milyen út vezetett a profi karrierig?
– Mohácson kezdtem el focizni, ahol Horváth Egon volt az edzőm. Sokat jártunk tornákra, az egyiken felfigyelt rám a PVSK, és a Fekete Tivadar vezette korosztályos gárdához kerültem. A klub akkor nagyon jó utánpótlásbázissal rendelkezett, sok gyerek futballozott ott. Példának mondhatnám Nagy Dominikot, aki azóta felnőttválogatott lett, együtt nőttünk fel. Utána igazoltam át az újjáalakult PMFC-hez, ott töltöttem három évet, és akkor lettem utánpótlás-válogatott. Az U15-ös korosztállyal részt vettünk a Jonatán-kupán, ahol felkeltettem az MTK figyelmét, később le is igazoltak a kék-fehérek. Agárdon három évet töltöttem, sikerült eljutnom a felnőtt keretig is, ám megsérültem, nem tudtam játszani, így visszaigazoltam Pécsre, hogy a rehabilitációt ott végezzem. Felépülésem után a Pécs felnőtt csapatában bizonyíthattam, Robert Jarni volt akkor az edző. Tizenhét évesen mutatkoztam be a „nagyoknál”. Nagyon szép időszak volt, de sajnos a klubnál licencproblémák adódtak, és utána keresett meg az Újpest.
– Fiatal vagy, de bizonyára sok szép élménnyel gazdagodtál már.
– Igen, és mindegyik meghatározó pillanata voltak az életemnek. Amikor bemutatkoztam Pécsen az első keretben, amikor az első gólomat szereztem Újpesten (éppen a DVSC elleni meccsen), de a Debrecenben lőtt gólom a Paks ellen szintén nagyon szép emlék. Annak ellenére, hogy nem elsősorban a gólszerzés egy belső védő feladata.
– Mindig ezen a poszton játszottál?
– Utánpótlásban leginkább a középpályán futballoztam, ezért is vagyok még mindig sok helyen így feltüntetve. Újpesten, Nebojsa Vignjevicsnél lettem belső védő. Kényszer szülte helyzet eredménye, mert kevesen voltak ezen a poszton, és a szerb edző úgy döntött, hogy kipróbál itt. Jól megálltam a helyemet védőként, így azóta is ezt a feladatot látom el.
– Fél éve élsz Debrecenben. Milyen az élet városunkban?
– Vidéki srác vagyok, hiszen Mohácson születtem, ott nőttem fel, talán ezért is nőtt azonnal a szívemhez a cívisváros. Szeretem a barátságos embereket, a zöld környezetet és Debrecenben mindebből van bőven. A Nagyerdő közelében lakom, egy nagyon szép lakást tudtam kibérelni, boldogan élünk itt a barátnőmmel. Persze a szülővárosom kicsit hiányzik. Mohács messze van, de az ország infrastruktúrája elég jó, hogy gyorsan hazajuthassak. A szüleim próbálnak eljönni a mérkőzéseimre, voltak már Debrecenben is. Főleg apukám jár a bajnokikra, mert van egy kistestvérem, emiatt anyukámnak nehezebb megoldani, hogy élőben nézzen meg, de ha Budapesten vagy Mohácshoz közelebb játszunk, akkor ott van ő is a lelátón.
– A szünetre mit tervezel?
– Január harmadikán kezdjük a felkészülést, így sok idő nincs a kikapcsolódásra, de természetesen hazautazom Mohácsra, és igyekszem minél több időt tölteni a családdal. Nagy utazást nem tervezek.
– Pár napja eldőlt, hogy most már nemcsak kölcsönben szerepelsz a Lokiban, hanem végleg a klub játékosa lettél.
– Nagyon örülök, hogy így alakult. Ténylegesen megvalósult, ami gyerekként még csak egy álomnak tűnt. Most már valóság. Nyitrai Daniella
A Loki-szurkolók nagy örömére júniusban a DVSC hároméves szerződést kötött a mára már több, mint 200 NB I-es mérkőzést maga mögött tudó Bódi Ádámmal.
Amióta visszatért a cívisvárosba a Debrecenben nevelkedett labdarúgó, egyik vezére lett a csapatnak, és remek rúgótechnikájára az egész országban felfigyeltek. A középpályásunkkal készült interjúból többek között kiderül, mi a titka a pontrúgásainak, melyik volt az eddigi legemlékezetesebb élvonalbeli összecsapása, számít-e még a válogatott meghívóra, és hogyan tölti a második közös karácsonyát feleségével és kislányával.
– Mielőtt a nyáron aláírtál Debrecenbe, a Mol Vidi kölcsönjátékosaként egy évet már eltöltöttél nálunk. Milyen érzés volt, amikor eldőlt, ismét a Lokiban folytatod pályafutásod?
– Amikor biztossá vált, hogy elhagyom Székesfehérvárt, egyértelmű volt, külföldi klubok nem jöhetnek szóba, hisz nem játszottam eleget a tavaszi szezonban. Több magyarországi klubbal is kapcsolatba léptünk a menedzseremmel, de egyértelműen az volt a célom, hogy Debrecenbe kerüljek vissza. Ebben a városban nőttem fel, imádom a környezetet, ide köt minden. Hála istennek sikerült a Lokiba szerződnöm, és mondhatom, a teljesítményemet nézve jól zártam az idei esztendőt.
– Mindenki tudja rólad, hogy remek rúgótechnikával rendelkezel (ebben a szezonban az MTK-nak, a Honvédnak és a Haladásnak szabadrúgásból, a Paksnak szögletből talált be – HB.). Az évek során bizonyára tökélyre fejlesztetted a számodra legmegfelelőbb rúgásmódot, mi a titok?
– A rengeteg gyakorlás. Eleinte nem így lőttem a szabadrúgásokat, nem csapódott úgy a labda, mint mostanában. Nagyon fontos, hogy fejben is meglegyen a mozdulat. Koncentrálni kell a labdára, a lábtartásra, és hogy abban az adott pillanatban hogyan találom el. Amikor eldöntöm, a kapu mely oldalát fogom megcélozni, már csak a sorfalon kell átlőni, ami nagyrészt nem szokott gondot okozni, ritkán akad el benne a labda. Éreztem, hogy ez a rúgásmód beválhat és jó lehet a kapusok ellen. De nemcsak a szabadrúgásoknál, hanem bármely pontrúgásnál. Megtanultam úgy eltalálni a labdát, hogy élesen vágódjon oda, ahová kell. Ezáltal alakult ki az én stílusom, amelyet végre megtaláltam a hosszú évek alatt.
– A szezon során több alkalommal is csapatkapitányként szerepeltél az együttesben. A társaid másként viszonyultak hozzád ezeken a találkozókon?
– Nagy megtiszteltetés, hogy Tőzsér Dani és Mészáros Norbi hiányában rám esett a választás, és én lehetek a csapat kapitánya. Egyáltalán nem érzem azt, hogy emiatt másként viszonyulnának hozzám a többiek. Szerencsére jó a viszonyom mindenkivel, remek a társaság. Megmondom őszintén, éreztem egyfajta nyomást, hogy nekem kell átvenni azt a szerepet, amit Dani tölt be a pályán, de szerencsére, amikor csapatkapitányként vezettem az együttest, sikeresek voltunk és sok pontot szereztünk. Nyilván örülök, ha Tőzsér Dani is ott van a pályán, hisz továbbra is ő az első számú vezér, és nagyon fontos láncszeme a gárdának. Bennem nincs meg az a külföldi tapasztalat és rutin, ami benne igen. Olyan labdarúgó, aki világot látott. A debreceni labdarúgásnak szüksége van Tőzsér Dánielre.
– A novemberi, Mezőkövesd elleni találkozó jubileumi volt a számodra, ugyanis ez volt a 200. NB I-es meccsed. Ezek közül melyik volt a legemlékezetesebb a számodra?
– A 2011-2012-es szezonban a Ferencvárost fogadtuk az Oláh Gábor utcai stadionban, ahol az én szabadrúgásgólommal tartottuk itthon a három pontot. Nagyszerű élmény volt, csakúgy, mint amikor a Groupama Arénában léptünk pályára, szintén a zöld-fehérek ellen. A hajrában egy szöglettel felérő oldalszabadrúgásom bevágódott Dibusznak a hosszúba, hasonlóan, mint a pályafutásom eddigi legszebb és legnagyobb gólja, amelyet a Paksnak lőttem nemrég. Ráadásul mind a két találat három pontot ért, már csak ezért is emlékezetesek a számomra.
– Három évvel ezelőtt Feröer-szigetek ellen debütáltál a magyar válogatottban. Most ismét stabil kezdőjátékos vagy klubodban, jó formában futballozol, gólokat lősz. Látsz esélyt arra, hogy újból magadra húzhasd a nemzeti csapat mezét?
– Azt gondolom, ha minimum így játszom, ahogy tettem eddig a szezonban, mindenképp van rá esély. Szeretnék még több gólt szerezni, gólpasszt kiosztani. Ha sikerül, úgy érzem, jöhet a válogatott meghívó. Igaz, azt vettem észre, egy kelet-magyarországi csapatban futballozó játékosnak sokkal jobb teljesítményt kell nyújtani a címeres mezért, mint egy fővárosi együttesben játszó labdarúgónak. De ez is arra ösztönöz, hogy még inkább kiadjam magamból azt a pluszt, amely elegendő lehet a beválogatásomhoz.
– Véleményed szerint mire lehet képes a DVSC tavasszal?
– Mindenképp egy nemzetközi kupában való indulást érő helyen szeretnénk végezni. Tavaly jó lett volna megnyerni a Magyar Kupát, de volt a Puskás Akadémia elleni idegenbeli meccsünk, amelyet elrontottunk. Hiába nyertünk itthon, sajnos kevés volt, mert a párharc első felvonásán annyi gólt kaptunk, amit hazai környezetben már nem tudtunk ledolgozni. Idén természetesen ismét megpróbáljuk elhódítani a kupát. Persze jó lenne odaérni a dobogó valamely fokára is. Elég szoros a tabella, bármi lehet. Az eddig lejátszott meccseink alapján azt kell mondjam, nem igazán focizott le bennünket egyik ellenfél sem. A Ferencváros és a Videoton talán annyival erősebb, hogy nem játszanak hektikusan hosszú távon. Profin lehoznak egy-egy meccset, akár egy góllal is. Mi sajnos olyan csapatoktól is kikaptunk, amelyek ellen sem mi, sem pedig a szurkolóink nem ezt várták. Érdekes, mert a nagyobb együttesektől pedig csak rajtunk múlt, hogy nem hoztuk el a három pontot. Ez hiányzik még belőlünk. Ha ezt sikerülne valahogy kiküszöbölni, akár huzamosabb ideig is ott tudnánk lenni a dobogón. Tavaly kevéssel csúsztunk le a bronzéremről, viszont bízom benne, hogy idén ott leszünk az első háromban.
– Tavaly augusztusban megszületett a kislányod, Natasa. Hogyan zajlik majd a második közös karácsonyotok?
– Egyértelműen családi körben töltöm az ünnepeket. A feleségemmel és a kislányommal elmegyünk egy wellnesshétvégére, melyet nagyon kíváncsian várok, hisz ez lesz az első alkalom, amit a rokonoktól kimozdulva töltünk. Natasa imád fürdeni, remélem, a nagyobb medencékkel is hamar megbarátkozik. Messzebbre nem akartunk elutazni, hisz egyrészt a nagyszülőktől sem szeretnénk elvinni a kis unokájukat, másrészt pedig, amíg ilyen picike, nem ülünk vele repülőre. Hamar kezdődik majd a téli felkészülés, de ez az idő bőven elég lesz arra, hogy kipihenjem magam, és újult erővel kezdődjön a munka januárban.
A sportnapilap elkészítette az őszi szezon játékosrangsorát a lap munkatársai által adott osztályzatok alapján. A DVSC csapatkapitánya, Tőzsér Dániel az élen végzett a Nemzeti Sport abszolút rangsorában.
– Megtisztelő, hogy az újságírók engem láttak a legjobbnak – mondta a Nemzeti SportnakTőzsér Dániel. – Hozzátartozik az igazsághoz, hogy öt bajnokit kihagytam sérülés miatt, még nem is épültem fel teljesen a két és fél centis izomszakadásomból. Én is úgy éreztem, hogy jól megy a játék, hogy tudok segíteni a csapatnak, s ez jóleső érzéssel töltött el. Az én koromban már nem lehet más célom, mint hogy élvezzem a futballt. A csapategység remek, Herczeg András vezetőedző jó hangulatot teremt az öltözőben, nem a véletlen műve, hogy jelenleg a harmadik helyen állunk a tabellán – szép részeredményt értünk el. Ami engem illet: szeretnék a tavasszal is meghatározó szerepet betölteni az együttesben, és bízom benne, hogy elkerülnek a sérülések.
A kapusok rangsorában játékosunk, Nagy Sándor a második helyen végzett Gróf Dávid (Honvéd) mögött. A mezőnyjátékosoknál egyébként egytől tízig, kapusok esetében nullától tízig adható érdemjegy, amelyeknek átlaga adja ki a sorrendet. Kapusoknál a nullás osztályzat nem ront, de nem is javít az átlagon. Pontazonosság esetén a több értékelhető teljesítmény rangsorol – írja a Nemzeti Sport.
KAPUSOK 1. Gróf Dávid (Bp. Honvéd) 6.133 (15) 2. Nagy Sándor (Debrecen) 6.083 (12) 3. Luiz Felipe Ventura (Kisvárda) 5.933 (15)
Múlt hétvégén véget értek az OTP Bank Liga őszi küzdelmei. A DVSC remek hajrát produkált, az utolsó három bajnoki mérkőzését megnyerte, és feljött a dobogóra. Emellett a Magyar Kupában is áll a csapat, a nyolcaddöntőben – immár oda-visszavágós alapon – folytathatja tavasszal. A Loki vezetőedzője, Herczeg András értékelte a szezont.
– Nyáron milyen célkitűzéssel vágott neki a szezonnak a csapat?
– Konkrétan nem volt megfogalmazva, de természetesen úgy indultunk neki a 2018-2019-es szezonnak, hogy lehetőleg végezzünk a mezőny első felében, és ott minél jobban teljesítsünk.
– Külön dicséretes, amit a sportsajtó is rendre hangsúlyoz, hogy fiatal, főleg saját nevelésű játékosokkal sikerült a dobogóra lépni.
– Már tavaly elindultunk ebbe az irányba. Másfél éve kezdtük el a munkát, és akkor főleg magyar és debreceni nevelésű labdarúgókkal szerettünk volna szerepelni. Nagyrészt megvalósult az előző szezonban, ám idén még jobban sikerült ezen a téren előre lépni, hiszen menet közben több új fiatal játékos csatlakozott a kerethez, gondolok itt Haris Attilára, Pávkovics Bencére, a debreceniek közül pedig Kusnyír Erikre, Csősz Richárdra és a visszatért Szécsi Márkra, valamint egyre több szerepet kapott Barna Szabolcs is. Az új labdarúgók beépítése jól sikerült, amit az eredmények is mutatnak. Nagyon jó korösszetételű a társaság, úgy érzem, komoly potenciál van benne a jövőt illetően. Le a kalappal a srácok előtt, nagyszerű őszi szezont produkáltak, mindenki nagyon boldog, hogy sikerült a harmadik helyre fellépni.
– Egy évvel ezelőtt ugyanígy állt a Loki, és akkor sok szurkoló – önkéntelenül is – merészebb terveket kezdett el szövögetni. Nem tart attól, hogy most is így lesz, és ez esetleg nyomás alá helyezi a csapatot?
– Úgy vagyunk vele, ha már ide eljutottunk, jó lenne megtartani ezt a helyet. Azon vagyunk, hogy sikerüljön. Azzal tisztában kell lenni, hogy ugyanez a cél több más csapatnál is, komoly riválisok vannak harcban a dobogóért, gondolok itt a Honvédra, az MTK-ra, az Újpestre, a Paksra, a Mezőkövesdre. Nüansznyi különbségek vannak, a pillanatnyi forma dönt. De ahogy említettem, maradni szeretnénk a dobogón. Tavaly nem sikerült, de akkor tavasszal rengeteg problémánk volt, eltiltások, sérülések nehezítették a helyzetünket. Úgy gondolom, most stabilabb a csapat, mint egy évvel ezelőtt, és ez bizakodásra ad okot.
– Télen lesznek érkezők és távozók?
– Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy nagy változások nem várhatóak.
– A bajnoki rendszer átszervezése miatt ezúttal jóval rövidebb lesz a szünet és a felkészülési időszak…
– Valóban így van, ehhez alkalmazkodunk, és ennek megfelelően készülünk a folytatásra. Az első edzés január 3-án lesz. Próbáljuk a legideálisabban kihasználni a rendelkezésünkre álló időt.
– És egy szerethető, főleg fiatal játékosokból álló csapattal vághatunk neki a tavasznak…
– Én nem a kort nézem, azt szeretném, hogy jó csapata legyen a DVSC-nek. Ha ehhez fiatal játékosok kellenek, akkor velük, ha tapasztaltabbak, akkor velük. Mindig az a cél vezérel, hogy az általam legjobbnak vélt gárda lépjen pályára, és szerepeljen jól. Természetesen nagyon jó, hogy ennyi saját nevelésű játékos van a csapatban és a keretben, ez dicséri az akadémián folyó munkát és az ott dolgozó szakembereket. Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, aki segítette a csapatot, és a szurkolóinknak is, hogy mellettünk állnak. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok. Nyitrai Daniella
Nyáron, az átigazolási szezon végén érkezett Újpestről kölcsönbe a DVSC-hez Pávkovics Bence, aki gyorsan beverekedte magát a kezdőcsapatba, és mivel jó teljesítményt nyújtott, alapemberré vált. Az őszi szezonban 10 bajnokin és 2 Magyar Kupa-mérkőzésen lépett pályára.
A mindössze 21 éves, többszörös utánpótlás-válogatott labdarúgó játékjogának megvásárlására klubunk opciós joggal rendelkezett, amellyel élt is, így a védő végleg a DVSC játékosa lett.
