Közzétéve: 2020.11.04.
Felháborodást keltett a drukkerek körében, hogy a DVSC-Győr meccsen nem vihettek magukkal ételt (például szotyit) és italt (például sört) a lelátóra. A legvérmesebbek azt is megjegyezték, hogy maszkban (aminek viselése ugyebár kötelező) nem lehet szurkolni. A megrökönyödés annyiban jogos volt, hogy az étel-ital korlátozás csak közvetlenül a találkozó előtt derült ki (a klub számára is), de a friss kormányrendelet ennél jóval komolyabb szigorításokat tartalmaz.
A legfontosabb ezek közül, hogy a sportrendezvényeken, így Loki-meccsen is mostantól csak minden harmadik széken lehet ülni. Ez nyilvánvalóan érvényes a vasárnapi, Békéscsaba elleni rangadóra is, amely – miután nem lesz tévéközvetítés – „emberi” időben, 17 órakor kezdődik.
Már lehet érezni a véleményözönt, miszerint akkor minek mérkőzésre menni, még szotyizni sem lehet, meg egyébként is, maszkban az ember torkát hang el nem hagyja. Érdemes azonban megfontolni néhány felvetést.
Egyrészt járványválság van, durván támad a koronavírus: ez itt nem a felelőtlen szórakozás helye. Másrészt a maszkviselés és a távolságtartás betartása mindenkinek a saját érdeke is, vélhetően senki nem akar hetekig lázasan, izomfájdalommal, erőtlenül, köhögve, íz- és szagérzékelés nélkül ágyhoz ragadni, ne adj Isten kórházba kerülni, netán mást oda juttatni.
Másrészt egy magyar fociimádó, például egy vérbeli Loki-szurkoló olyat csinálhat, amit szinte egyetlen drukker sem tehet meg a világon: kimehet meccsre. Márpedig ezekben a nyomorúságos, félelemes-bizonytalan, járvánnyal sújtott időkben nagyon fontos, hogy kicsit kiszakadjunk a covidos hírözön fogságából, és szabad levegőn, biztonságos körülmények között belemerüljünk egy másik galaxisba, amit labdarúgó-mérkőzésnek hívnak.
Ezt viszont csak úgy tehetjük meg, ha felvesszük a maszkot, és csak tartjuk a távolságot. Ez a szabály, be kell tartani a klubnak is, a szurkolónak is. A csapat sorsa is tele van kihívásokkal, javarészt 17-20 éves fiatalokkal kénytelen küzdeni a sorsdöntő pontokért. Ezek az ifjak megérdemlik a biztatást, és nagy szükségük is van rá. Persze zavaró, ha nincs szotyi. De van Loki!
Tóth Csaba Zsolt