A DVSC csapatkapitánya, Tőzsér Dániel tavaly decemberben, a Kaposvár elleni évzáró bajnokin lépett pályára utolsó alkalommal az NB I-ben. A középpályás a téli felkészülés alatt zajló, Nyíregyháza elleni összecsapáson bokasérülést szenvedett, amely után műtét és hosszú rehabilitáció várt rá. A Loki 8-as számú vezére felépült, és a Ferencváros elleni zárt kapus bajnokin kezdőjátékosként kapott szerepet a Groupama Arénában.

– A téli felkészülés során elszenvedett sérülésemet követően most először léptem pályára, edzőmeccsen sem tudtam futballozni. Hosszú kihagyás volt, de természetesen nagyon jó volt újra ott lenni, az eredmény miatt viszont sajnos nem örülhetünk – fogalmazott a DVSC kapitánya, Tőzsér Dániel, akinek ez volt az első találkozója Vitelki Zoltán irányítása alatt. – Elég sokat kommunikálok a mesterrel. A kezdősípszó előtt úgy gondoltam, nagyjából 60-70 percet bírok majd, de végig jól éreztem magam, semmilyen fizikális problémám nem volt. Nem érzem, hogy bármennyire hátráltatott volna a kihagyás, de el kell mondanom, sok és kemény munkát végeztem a sérülést követően. Ezúton is szeretném megköszönni a közreműködést a DVSC rehabilitációs szakemberének, Dankó Misinek, és SET Centernek, hogy ilyen sokat segítettek a finomhangolásban.  

A szombati összecsapáson a vezetés megszerzése után az első játékrészben kétszer is betalált a Ferencváros, otthon tartva ezzel a három pontot.

– A zöld-fehérek nem véletlenül állnak a tabella elején. Magabiztosan vezetik a bajnokságot, és úgy gondolom, idén is megszerzik a bajnoki címet. A meccs utolsó harmadában talán kijött a minőség, hisz egyénileg erősebb játékosokból álló csapattal találkoztunk, de egyáltalán nem volt látványos a különbség. Nem volt benne a hazai győzelem sem, de sajnos így alakult. Jön a következő mérkőzés, amelyen pontot, pontokat kell szereznünk a Honvéd otthonában. Csapatkapitányként próbálom egyre inkább azt erősíteni a társaimban, hogy véges, amíg itt vagyok. Arra törekszem, hogy normális keretek között menjenek majd a hétköznapok, ha én már nem leszek. Megvan a rám eső feladat a csapatnál, de mindenkinek ki kell venni a részét a feladatokból, hogy teljes legyen a közös kis életünk a DVSC-nél. Fő célom jelenleg, hogy stabilizáljuk a klub helyzetét és elmozduljunk a 8. helyről. Minél előbb be kell biztosítani, hogy jövőre is NB I-es tagságú legyen a klub. Ha sikerül, nagy teher esik le mindenki válláról.

A 2-1-es hazai sikerrel végződő Ferencváros-DVSC bajnokit követően a két mester értékelt.

Vitelki Zoltán, a DVSC vezetőedzője: – Úgy készültünk a meccsre, hogy próbálunk pontot, pontokat szerezni, hisz a mi helyzetünkben mindegyiknek nagy jelentősége van. Nem kezdtünk rosszul, megszereztük a vezetést, azt láttuk vissza, amit elképzeltünk. Ezt követően kaptunk két elkerülhető gólt, melyeknél a figyelem és a koncentráció hiányzott. A két hazai találat megnyugtatta a Fradit, de ha az egész összecsapást nézem, minimum egy pontot szerezhettünk volna. Nincs szégyenkezni valónk azért, mert kikaptunk, de sokkal több lehetőség volt a meccsben. Nem éreztem fizikális problémát és nem álltunk vissza, de az eredmény miatt nagyon szomorú vagyok. Eredményességben és koncentrációban többet vártam. Azokban a szituációkban, melyekben dönteni kellett volna, tudatosabbnak és határozottabbnak kellett volna lenni, így sajnos a végén nem mi jöttünk ki jól.  Sokan kérdezték tőlem, jelent-e valamit, hogy kevés volt a felkészülés. Azt gondolom, egyáltalán nem volt hátrány, és nem éreztem a meccs folyamán a játékosokon, hogy több időre lett volna szükségük.

Szerhij Rebrov, a Ferencváros vezetőedzője: – Azt gondolom, hatalmas öröm a magyar futballszurkolóknak, hogy folytatódhatott a bajnokság. Jól felkészültünk az ellenfél játékára és megérdemelten nyertünk. A második félidőben a Loki változtatott a taktikáján, de így sem forgott veszélyben a három pont sorsa.

Nem túlzás állítani, hogy sporttörténelmi mérkőzésnek tekinthető a szombat délutáni, budapesti találkozó, hiszen a világjárvány miatt 70 napig kellett szünetelnie a labdarúgó bajnokságnak. Nem véletlen, hogy külföldön is óriási érdeklődés előzte meg az összecsapást, hiszen Európában még csak 2-3 országban bátorkodnak futballozni. A két együttes korábbi 95 találkozója 43:26-os győzelmi arányt mutatott a Fradi javára. Különlegesség, hogy nézők nélkül, de szurkolói makettek ezrei és drukkerek magnóból sugárzott biztatása mellett kezdtek az ellenfelek, akik a rendhagyó szabályok szerint ötször-ötször cserélhettek. Az FTC zsinórban veretlen 49 hazai mérkőzés után az 50-en sem szeretett volna kikapni.

A Loki kezdte az őszi első fordulóból előbb áprilisra, majd a jól ismert okok miatt május 23-ra halasztott összecsapást.

Az első negyedórában:

A 7. percben: Lovrencsics bal alsó sarokra tartó lövését Nagy S. fogta ölre.

A 8. percben: Óriási debreceni gólhelyzet maradt ki! Tőzsér ballal indította Vargát, aki faképnél hagyta a hazai védőket, felfutott az ötös sarkáig, lövését Dibusz lábbal tolta ki szögletre. 

13. perc: Haris határozottan szerelte Civicet, a labda nálunk maradt, Bódi poroszkált vele, majd (régiesen) a „jobbösszekötő” helyéről, 17 méterről úgy talált a Fradi kapujának bal oldalába, hogy a játékszer hulló falevélként érkezett a hálóba, alaposan meglepve Dibuszt. 0-1.

A második negyedórában:

21. perc: Fokozatosan nőtt az FTC nyomása. Botka akadálytalanul jutott el az ötösnél az alapvonalig, de begurítását a védők kivágták.

22. perc: Egyenlítettek a házigazdák. Balról felívelt labdát Boli a felső lécre fejelte, majd a kipattanó játékszert Sigér jobbal, nyolc méterről bombázta a háló közepébe, senkitől sem zavartatva. 1-1.

30. perc: Varga 24 méterről a kapu fölé célzott.

Harmadik negyedórában:

32. percben Tokmak-Kharitin-Sigér adogatást utóbbi gyenge lövéssel fejezte be, Nagynak nem okozva gondot.

41. perc: Lovrencsics akadálytalanul jutott el a Loki ötösének közelébe, éles szögből leadott lövését a jól helyezkedő Nagy a kapu fölött tolta szögletre.

42. perc: Megszerezték a vezetést a fővárosiak. A debreceni 16-os környékén körömpasszokkal adogattak a zöldek, a mieink, csak bele-bele piszkáltak a labdába, de felszabadítani nem tudtak. A labda ismét Sigér elé került, akinek lövése nyomán a labda furcsa ívben hullott a hálóba Nagy S. fölött. 2-1.

II. félidő:

A negyedik negyedórában:

Veszélyes helyzet nélküli, jobbára küzdelmes, széttördelt mezőnyjáték folyt a pályán, egyenlő erőket mutatva.

Az ötödik negyedórában:

63. perc: Balról, meredeken belőtt labdát Isael a bal kapufa közeléből küldte keresztbe a jobb kapufa mellé. Gólhelyzet volt.

73. perc: A Garba buktatásáért megítélt szabadrúgást Tőzsér lőtte fölé a 16-os jobb sarkától.

A hatodik negyedórában:

A 81.p.,: Bódi jobbról, majd balról végzett el szögletet. Előbbinél Sigér mentett, a másiknál Dibusz a léc alól öklözte ki a labdát oldalra, a védőinek.

86. perc: Lovrencsics begurításakor Vécsei az ötösön, gólhelyzetben lyukat rúgott.

Hosszabbítás:

91. perc: Somália 17 méterről a bal kapufát találta el.

Értékelés:

Mivel egy órával a mérkőzés előtt eső zúdult a Groupama Arénára, elég mélynek tűnt a pálya. Emiatt a játékosok ritkán vállalkoztak lendületes felfutásokra, s ha néha igen, akkor meg is lepték ellenfelüket, mint Varga Kevin az elején. Bódi korai találata meglepte a házigazdákat, akik egyre többször vezettek támadásokat, melyeket előbb a bal-, majd a jobb oldalon erőltettek. Egy kapufa után a két gól mégis középről esett Sigér jóvoltából, s az FTC nem csak egyenlített, hanem előnyhöz is jutott a félidő végén, amikor a kapura lövések aránya 8:2-őt mutatott Rebrovék javára.

Szünet után támadólag lépett fel a Loki, a támadósorában változtatva, de az ellenfelek sokáig nem jelentettek gólveszélyt a kapukra. A Fradi „ráült” az eredményre, célfutballt játszva. A Loki cserélgetve próbálta frissíteni játékát, derekasan harcolt, de egyenlő erők küzdelmét végül is a kétszer is magára hagyott Sigér döntötte el.

OTP Bank Liga 1. forduló

FTC-DVSC 2–1 (2-1)

Budapest, Groupama Arena, Vezette: Pintér (Lémon, Georgiou)

FTC: Dibusz – Lovrencsics, Blazsics, Botka, Civic – Sigér, Kharatin – Zubkov, Isael, Tokmac –  Boli

Vezetőedző: Sergei Rebrov

DVSC: Nagy – Kusnyir, Kinyik, Pávkovics, Ferenczi – Varga, Tőzsér, Haris, Bódi – Szécsi, Adeniji

Vezetőedző: Vitelki Zoltán

Csere: Zubkov h. Vécsei a 60. p., Boli h. Signevich 82. p., Isael h. Skvarka 82.p., Sigér h. Somália a 88.p., illetve Adeniji h. Garba a szünetben, Varga h. Csősz és Haris h. Kundrák a 67.p., Tőzsér h. Milunovics a 77. p.

Gól: Sigér a 22.p., (1-1), Sigér a 42. p. (2-1) illetve Bódi a 13.p (0-1)

Sárgalap: Zubkov – (Varga letalpalásáért – 28.p.), Kharatin (Bódi buktatásáért – 36.p.) Botka (Garba buktatásáért – 72.p.), illetve Pávkovics (Boli letalpalásáért) 64.p.

Cs. Z.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elsőfokú licencadó bizottsága mai ülésén a DVSC licenckérelmét megvizsgálta, és – csakúgy, mint az előző években – első körben megítélte a licencet a 2020/2021-es nemzetközi, illetve az NB I-es évadra.

Az indoklás szerint a DVSC által benyújtott dokumentumok a klublicenc szabályzatban meghatározott minden kötelező „A” kritériumnak megfelelnek.

A szombati FTC-DVSC rangadóról a házigazdák mestere, Szerhij Rebrov beszélt, aki szerint februárban méltó ellenfele volt csapatának a Loki.

– A játékosok szempontjából nagyon fontos volt, hogy a bajnokság folytatása előtt az edzések mellett teljes, 90 perces mérkőzéseket is játsszunk. Ilyenkor nem számít az eredmény, nem az a legfontosabb, hogy győzzünk, hanem hogy minden olyan játékelemet begyakoroljuk, amelyet élesben is szeretnénk majd alkalmazni. Jó ellenfelekkel találkoztunk, a felkészülés szempontjából valamennyi mérkőzés hasznos volt. Komoly kihívás vár a csapatra, de igaz ez valamennyi ellenfelünkre is, ők szintén szerda-szombat ritmusban fogják lejátszani a hátralévő bajnoki mérkőzéseiket – fogalmazott az ukrán szakember, Szerhij Rebrov. – Számunkra talán némi előnyt jelenthet, hogy az ősszel már átéltünk hasonlót, amikor az Európa-liga csoportkörében szerepeltünk, ám ettől függetlenül nehéz időszak vár ránk. Nagyon fontos lesz, hogy vigyázzunk a játékosokra, ebben komoly felelősségünk van nekünk, edzőknek is, most kulcsfontosságú lesz a regeneráció. Eddig mindig nagyon nehéz volt a DVSC ellen játszani, emlékszem a legutóbbi mérkőzésünkre is, ellenfelünk nagyon agresszív csapat benyomását keltette. Azt nem tudhatom, hogy milyen erőállapotban van most a DVSC, ám arra emlékszem, hogy februárban méltó ellenfelünk volt.

Újra bajnoki mérkőzést rendeznek az OTP Bank Ligában, a Loki a Ferencváros ellen lép pályára szombaton délután a Groupama Arénában.

Az 1. fordulóból elhalasztott találkozóval kapcsolatban együttesünk mestere, Vitelki Zoltán nyilatkozott, aki elmondta, megfelelő agresszivitással és hozzáállással pontot szerezhetünk az FTC otthonában.

– Nagyon várjuk már, hogy elkezdődjön a Ferencváros elleni bajnoki! A kupacsapatok kivételével mi is egy héttel korábban folytatjuk tovább szereplésünket, de nincs hiányérzetem, úgy vélem, jól sikerült a rövid felkészülésünk. Nagyon motivált játékosokat látok magam előtt, bízom benne, a Groupama Arénában olyan eredményt tudunk elérni, amely klubnak, szurkolónak, futballistának és vezetőnek is jó. A labdarúgók maximálisan átérzik, mennyire fontos minden egyes pont – fogalmazott a DVSC vezetőedzője, Vitelki Zoltán, aki a zárt kapus találkozókról beszélt. – Ehhez nem lehet hozzászokni, hisz mint minden sport, természetesen a foci sem ugyanolyan szurkolók nélkül. De nem panaszkodunk, hozzá kell szokni, hogy ilyen körülmények között kell majd játszani. Ez a hét a finomításról szólt, igyekeztünk azokra a kiélezett szituációkra kihegyezni a feladatokat, amelyeket a Ferencváros ellen szeretnénk megvalósítani. Éles meccsre számítok, de ha azt az agresszivitást és hozzáállást mutatjuk, melyet a legutóbbi idegenbeli, zöld-fehérek elleni bajnokinkon, illetve ha még magasabb szintű koncentrációval és a hibaszázalékok csökkentésével futballozunk, alkalmasak leszünk rá, hogy pontot tudjunk szerezni akár az FTC ellen is.   

Bizton állíthatjuk, hogy a DVSC-nek 1902 óta tartó regnálásától fogva szinte mindig voltak válogatott szintű játékosai, de a kétezres évekig talán el sem tudtuk képzelni, hogy valaha lesz-e bajnokcsapata. Pedig nagy generációk nőttek fel, kitűnő együttesek verődtek össze, de erejükből többnyire az NB-I-be kerülésre futotta, amit többször is az élvonal és másodosztály közötti „liftezés” követett.

Emlékszünk, hogy 1979-ben Menyhárték mekkora örömet szereztek nekünk, amikor feljutottak a legmagasabb osztályba, és a Nyíregyháza fölötti győzelmet a csónakázó tóban lubickolás követte. Vagy amikor 1993-ban, a frissen feljutott gárda hétmeccses veretlenségi sorozattal rajtolt a bajnokságban! Arról nem beszélve, amikor a Loki két évvel később megszerezte története első dobogós helyezését (az 1995-ös „bronzkorszakot” júniusban idézzük fel)!

De ahhoz fogható boldogságot addig Debrecenben nem éltünk át, amit a 15 évvel ezelőtti, első bajnoki cím elnyerése szabadított fel bennünk!

Az 1993-as „kiscsikók” – Sándor Tamás, Dombi Tibi, Madar Csabi – miután később más hazai (Madar Cs,) és külföldi kluboknál (Sándor T., és Dombi) is kipróbálták magukat, időközben hazatértek, és 2005-ben valóra váltották álmainkat! Debrecennek megnyerték az első bajnoki címet, amellyel példátlan öröm-bombát robbantottak fel a szurkolók szívében-lelkében.

Ők hárman kitűnően kamatoztatva a más csapatoknál szerzett tapasztalataikat, „agytrösztjeivé” váltak a kezdetben Szentes Lázár vezette Lokinak, stílust, lendületet adtak a szezon végére Supka Attila vezetőedző és kollégái által finomra csiszolt társaságnak. A DVSC már egy héttel a hazai szezonzáró előtt bajnok lett (mivel Békéscsabán 5-1-re nyert, míg a Fradi kikapott a Mecsekben), de az első aranyérmet igazán csak a Pécs elleni (3-1-re győztes) utolsó meccset követően ünnepelhettük meg Debrecenben.

Az Oláh Gábor utcai stadiont már délután körülvették a DVSC relikviákat árusítók, az akkor még csak 7500 férőhelyes (majd a BL-re tízezresre bővített) lelátó ünnepi díszbe öltözött, a szurkolók sálakat, zászlókat lengettek, az éremosztás után a Nagytemplomig kísérték kedvenceiket, a csapatszállító nyitott buszt körülvéve.

A Kossuth téren felállított dobogón elhangzott szónoklatokat és a fiúkat ötvenezren tapsolták meg, a vendéglátóhelyek megteltek, a hangulat még a Szent István-napi karneválét is felülmúlta. Mindenki mindenkinek barátja lett, boldog-boldogtalan ölelkezett, a CSAPAT Debrecennek, a megyének, sőt a fél országnak örömet szerzett!

A 2001-es kupagyőzelmet, és a 2003-as bronzérmet immár az első bajnoki cím követte 2005-ben, igazolva, hogy a klub új irányítási startégiája öt év alatt beérett. Hogy mennyire, azt a későbbi sikerek, címek, serlegek, dicsőséges hazai és nemzetközi szereplések is hitelesítik a DVSC történetének eddigi legdicsőbb korszakában.

Csubák Zoltán

A Loki az 1. fordulóból elhalasztott Ferencváros elleni bajnoki pótlásával folytatja szereplését az élvonalban május 23-án, szombaton délután. A fővárosban rendezendő rangadón eltérő célokért küzdenek a csapatok, de arra törekszünk, minél jobb eredményt érjünk el. A DVSC védője, Kinyik Ákos erről is nyilatkozott.

– Minden meccsen borulhat a papírforma. Több alkalommal is láthattuk már, hogy ebben a bajnokságban bárki legyőzhet bárkit. Nagyon fontos, hogy mindent kiadjunk magunkból a Groupama Arénában, ahol sajnos nézők nélkül kell futballoznunk. A Kisvárda elleni felkészülési összecsapásaink emiatt is hasznosak voltak, hisz szoktuk a légkört, próbáltunk alkalmazkodni ahhoz, hogy többet kell beszélnünk a társakhoz, és jobban halljuk egymást a pályán. Én az első találkozón kaptam szerepet, azt gondolom, jó meccset játszottunk, bár a lefújást megelőző másodpercekben kicsúszott a kezünkből a győzelem. Ez is mutatja, az utolsó pillanatig koncentrálnunk kell, hogy ne forduljon elő hasonló – fogalmazott a DVSC 2-es számú belső védője, Kinyik Ákos, aki elmondta, sűrű program és nagyon nehéz találkozók várnak rájuk az elkövetkezendő időben. – Egyértelmű, minden összecsapáson úgy megyünk ki a pályára, hogy három pontot szerezzünk. Ráadásul lesznek olyan mérkőzéseink, melyeken a tabellán körülöttünk állókkal csapunk majd össze, mondanom sem kell, azokon még inkább kötelező a győzelem. Muszáj minél hamarabb bebiztosítanunk magunkat, hogy jövőre is az élvonalban szerepelhessünk!

„Az éjjel nem érhet véget, varázsolj nekünk valami szépet…” – csendül fel fülünkben a Soho Party 1998-ban alkotott dala, amelynek tartalma tökéletesen illett 1999. május 20. éjszakájára.

Nekünk, akik legalább hatezren ott voltunk Vácon a labdarúgó Magyar Kupa-döntőn, azok a 20-án déltől 21-én pirkadatig tartó órák sosem múlnak feledésbe!

Legalább olyan hangulat volt Debrecenben és a megyében, mint tíz évvel később a Bajnokok Ligája csoportkörében. Izzott a várakozás a városban, déltől autók százai keltek útra Vác felé, óriási tömegeket mozgósítva! A tudósításokban 12 ezer néző szerepel, s bizton állíthatjuk, hogy a nézőtér felét, de lehet, hogy akár a kétharmadát hajdú-bihariak foglalták el.

A DVSC-Epona-Lombard FC Tatabánya finálé este nyolckor vette kezdetét a világ legjobb játékvezetőjének négyszer megválasztott Puhl Sándor vezetésével. Óriási volt a küzdelem, amely a 80. percben dőlt el Vadicska Zsolt fejesével, akinek érdemeit egyes sajtóorgánumok vitatták, a tatabányai kapus öngóljának minősítve a találatot. Most halljuk a valóságot:

„Pető Zoli balról kitűnően végezte el a szögletet, a tudatosan rövid sarokra csavart labdát úgy fejeltem a háló jobb oldalába, hogy Gellei a gólvonalon túl ejtette ki a kezéből. Begyakorolt figura volt – ecsetelte. – A DVSC jó kollektívát, összetartó közösséget alkotott, amely fegyelmezett játékkal, megérdemelten nyert a Kiprich vezérelte ellenféllel szemben, Garamvölgyi Lajos taktikájának köszönhetően.”

„Vada” ugyanúgy részese volt a Loki négy évvel korábban, 1995-ben kiharcolt első bajnoki érmének is, de számára az első igazi nagy sikert mégis csak a négy évvel későbbi Magyar Kupa-győzelem jelentette.

No meg ami utána következett! Frenetikus hangulat, igazi futballőrület, amely Váctól Debrecenig kétszáz kilométeren át felrázta a már szendergőket minden településen. Autók, buszok karavánja száguldott végig a Hajdúság fővárosába, hogy hazaérjen, mire a kedvencek busza begördül a főtérre. S bizony szinte senki sem ment haza az éjszakai egy óra ellenére, hanem óriási ünneplésben részesítette a csapatkapitány Pető Zoli vezetésével megérkezett kupagyőztest. Megállt a csapatszállító busz, Vada, Dombi Tibi és a többiek felmásztak a jármű tetejére, egymás kezébe adva és lengetve a piros-fehér zászlót.  

A városháza előtt felsorakoztak a győztesek, a legendás vezetőedző, Garamvölgyi Lajos könnyezett, a játékosok egymás után emelték magasba a díszes serleget, amelyet évek múltán társaik még ötször nyertek meg! S a szurkolók százai egyre szorosabb gyűrűt vontak köréjük, hogy megölelhessék, vállon veregethessék őket. Villantak a vakuk, készültek a fényképek, a helyi rádió „élő” adásában szívesen nyilatkoztak drukkerek és játékosok egyaránt.

„Az első az igazi” – szokták mondani, és méltán megérdemlik, hogy felidézzük a hősök nevét, hiszen nekik és társaiknak jutott osztályrészül az első dicsőség!

DVSC: Téglási – Bodnár (Szatmári), Gojan, Bagoly, Pető – Dombi, Sándor Cs.,Vadicska, Böőr – R.Sabo (Csehi Z.), Ilea.

Az a csodálatos éjszaka bizonyára nekik is örökre emlékükbe vésődött!

Cs.Z.

Kicsivel több mint két hónapja, március közepén rendeztek utoljára NB I-es fordulót, amelyet a koronavírus-járvány miatt elővigyázatosságból zárt kapuk mögött játszottak a csapatok. A játéknapot követően a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége úgy döntött, a vírus miatt azonnali hatállyal felfüggeszti az élvonal küzdelmeit.

A csapatok kényszerszünetre vonultak, játékosaink pedig otthon elvégzendő, egyéni edzéstervet kaptak a szakmai stábtól. Április 22-én újból edzésbe álltak a DVSC labdarúgói, akik akkor még kis csoportokban tréningeztek a pallagi edzőcentrumban, majd az MLSZ újbóli bejelentését követően – miszerint május végén folytatódik a bajnokság – visszatért minden a rendes kerékvágásba, természetesen a szigorú egészségügyi és biztonsági előírások maximális betartása mellett.

Mint ismert, a Loki az 1. fordulóban a bajnok Ferencváros otthonában lépett volna pályára, ám a hazaiak kérésére azt a találkozót elhalasztották. Pótlását május 23-ra tűzte ki a szövetség, ami azt jelenti, szombaton újból NB I-es mérkőzést játszik együttesünk!

A 15.55 órától kezdődő, listavezető elleni zárt kapus rangadó nem ígérkezik könnyűnek, hisz jelenleg eltérő célokért küzdenek a csapatok, de természetesen azon leszünk, minél jobb eredményt érjünk el a Groupama Arénában.

Az Esportmilla hagyományteremtő céllal 2014 óta díjazza az esztendők kiemelkedő esport teljesítményeit. A kezdeményezés célja a kiemelkedő magyar esportteljesítmények elismerése – írja az esportolo.hu.

A 2019. január 31. és december 31. között elért sikerek alapján több kategóriában megválasztják az elmúlt esztendő legjobbjait. Mint ismert, a DVSC Esport egyesületének Pro Clubs együttese számára kiválóan sikerült a 2019-es év, így megérdemelten jelölték a „sportcsapat” kategóriában másik két csapat mellett.

A legjobb sportjátékosokat is díjazzák, külön öröm számunkra, hogy abban a kategóriában jelölték egyesületünk 1v1 játékosát, Molnargabót, aki hazánk legsikeresebb esportolója, és a világ legjobb harminc gémere között tartják számon.

A csapat mellett tehát egyénileg is nyerhet egy trófeát a DVSC Esport egyesülete, melynek játékosára a közönség szavazhat május 26-ig, jövő hét keddig az alábbi linken.

Bízunk benne, minél több Loki-szurkoló voksol majd Molnargabóra, hisz nagy megtiszteltetés lenne, ha egyesületünk játékosa végezne az élen.

A hétfői újrakezdés óta rendben zajlanak az edzések a Debreceni Labdarúgó Akadémián, természetesen továbbra is a legszigorúbb egészségügyi szabályok betartása mellett.

A pallagi edzőcentrumban továbbra is a Sportért Felelős Államtitkárság, az MLSZ és az OSEI állásfoglalásai, javaslatai alapján működik a folyamat, a kapuknál a masszőrök és az egészségügyi személyzet segítségével minden tréning előtt mérik a lázat, 37,3 C fok fölötti testhőmérséklettel nem lehet belépni a létesítménybe sem gyereknek, sem alkalmazottnak. Folyosókat alakítottak ki az oldalsó kapuig a biztonság érdekében, s a létesítményt természetesen folyamatosan és alaposan fertőtlenítik.

Szalánczi Zoltán operatív igazgató elmondta, aki csak tud, jár edzésre, a játékosok és a stábtagok is fegyelmezetten alkalmazkodtak a kialakított rendszerhez, rendben zajlanak a mindennapok. Figyelnek a megfelelő távolságtartásra is a foglalkozások során, a csoportos munka dominál. Herczeg András szakmai igazgató azt hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok szerint a DLA játékosai elvégezték azt a munkát, amit a kényszerszünetben az edzők előírtak, hiszen a labdarúgók a körlüményekhez képest mind fizikai, mind technikai szempontból megfelelő állapotban tértek vissza a pályákra,

– Érezhető volt, hogy a srácok mennyire örültek, hogy újra találkozhattak: látszik, hogy hiányzott nekik ez a közösség – nyilatkozta Herczeg András a pénteki edzések után.

A jövő héten ezt az élményt már legkisebbek is átélhetik, az U6/7-es korosztály is elkezdi a munkát.

FOTÓK! 

T.Cs.Zs.