A mátészalkai születésű védő profi pályafutását a DVSC-nél kezdte. Az 1996/1997-es szezonban mutatkozott be az NB I-ben. Abban az idényben mindössze egy bajnoki mérkőzést játszott, a következő években azonban egyre több alkalommal kapott szerepet.
A 2000/2001-es idényt már légiósként kezdte, az ukrán Dinamo Kijev szerződtette. Első ottani évében csak a bajnokságban játszott, ám a következő évad meghozta az igazi áttörést, mivel az európai kupaporondon is bemutatkozhatott. Az UEFA Bajnokok Ligája selejtezőjének 3. fordulójában a román FC Steaua Bukarest ellen a párharc első mérkőzésén Valerij Lobanovszki vezetőedző az 59. percben cserélte be. A mérkőzést 4–2-re nyerték, az 1–1-es végeredménnyel zárult visszavágót már kezdőként játszotta végig. A csoportmérkőzések során háromszor lépett pályára, ebből egyszer a kezdőcsapat tagjaként.
A Dinamónál töltött időszaka során érte el legnagyobb sikereit, a Bajnokok Ligája és UEFA-kupa szereplések mellett kétszer volt bajnok, egyszer ezüstérmes, egyszeres kupagyőztes és kupadöntős.
A 2003/2004-es idényben kölcsönbe a szintén ukrán FK Arszenal Kijevhez került, majd a szezon végeztével elhagyta a klubot, de Ukrajnát is. A holland Roda JC csapatához szerződött, ahol meghatározó játékos lett. Másfél éves ottléte alatt összesen 38 bajnokin játszott. Gólszerzésben is ezen időszakában volt a legaktívabb jobbhátvéd létére: a 2004/2005-ös bajnokságban 6, míg a következő őszi szezonjában 2 alkalommal talált be az ellenfelek kapujába.
Jó teljesítményére az osztrák FC Red Bull Salzburg is felfigyelt, így a 2005/2006-os idény felénél, a téli átigazolási időszakban hozzájuk igazolt. Ismét játszhatott európai kupamérkőzést, több alkalommal pályára lépett mind a Bajnokok Ligájában, mind az UEFA-kupában. 2009 nyarán lejáró szerződését azonban nem hosszabbította meg, így került a játékos ismét Debrecenbe, hogy segítse a hajdúságiakat a nemzetközi szereplésben.
Bodnár László 46-szoros válogatott. A nemzeti együttesben 2000. október 11-én mutatkozott be a 2002-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőinek keretein belül Litvánia ellen. A 82. percben cserélte be Bicskei Bertalan, az akkori szövetségi kapitány. Utána évekig stabil kerettag volt.
Jelenleg Kisvárdán, az utánpótlásban egyéni képzőként is dolgozik.
Komlósi Ádám kétszeres bajnokként (amit az MTK-val ért el) 2004 nyarán igazolt a DVSC-hez. Hat év után hagyta el a fővárosi kék-fehér egyletet, úgy érezte, hogy nyolc és fél év budapesti élet után jót tesz neki a környezetváltozás. Mielőtt Debrecenbe érkezett, Angliában próbált szerencsét, a Wigan Athleticnél két, a Prestonnál egy hetet töltött el, de ott végül egyik helyen sem kapott szerződést.
A 10-szeres válogatott belső védő azonnal alapemberré vált a Lokiban, első idényében 28 mérkőzésen lépett pályára. Részese volt a DVSC nagy sikereinek: a hajdúságiakkal öt bajnoki, öt Szuperkupa-aranyat és egy bajnoki ezüstöt nyert, a Magyar Kupában két aranyérmet és egy ezüstöt szerzett a Lokival, tagja volt a Bajnokok Ligája és az Európa-liga főtáblájára jutott együttesnek.
2011 májusában jelentette be, hogy befejezi a profi futballt. Elhagyta Debrecent, de az alacsonyabb osztályú Kazincbarcikán még évekig focizott.
Sándor Csaba neve 1984 óta egybeforrt a DVSC nevével, csak a kötelező katonai szolgálat letöltése alatt harcolt más színekért. Az akkori szokások szerint a néphadsereg egyik csapatához, a mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE gárdájához vonult be, az ott lehúzott idő kivételével mindig a Loki győzelméért küzdött. Ahogy tőle megszokta a debreceni publikum, nagy akarattal, a fair play szellemében, miként általában az igazi sportemberek. A hűséges fedezet 316 NB I-es mérkőzésen lépett pályára.
Jelenleg a Debreceni Labdarúgó Akadémia utánpótlás csapatainál dolgozik edzőként. Munkáját ugyanolyan elszántan végzi, mint labdarúgóként, amikor a győzelemért küzdött.
Kondás Elemér játékosként 1993-ban szerződött a Garamvölgyi Lajos által irányított DVSC-hez, és tagja volt az 1995-ben bronzérmet nyert együttesnek. Pályafutása befejeztével Debrecenben telepedett le, itt járta végig az edzői ranglétrát.
Pályaedzőként közel három évig dolgozott Szentes Lázár mellett, majd a fiókcsapatunk, az NB III-as Létavértes vezetőedzője lett, a csapattal két ezüstérmet nyert. Később, amikor az MLSZ megszüntette a juniorbajnokságot, és helyette alacsonyabb osztályban indulhattak a tartalék gárdák, Kondás Elemér a kis Loki vezetőedzője lett. Az NB III-ból egy év alatt feljutottak a másodosztályba, ahol rögtön a második helyen végeztek, majd ezt a teljesítményt a következő idényben megismételték.
Kondás Elemért 2011 áprilisában felkérték, hogy a Siófok elleni vereség után lemondott cseh Zdenek Scasnyt váltsa a kispadon. Igent mondott, hiszen nagyon közel áll a szívéhez a klub, emellett az élvonalban dolgozhatott vezetőedzőként. Nem volt könnyű dolga, mert a bajnokságból hátralévő hét meccsen kellett irányítani a csapatot, amelyre nagyon nehéz meccsek vártak. Végül három győzelem, három döntetlen és egy vereség született, de jelentősen javult a csapat játéka, így nem volt meglepő, hogy a hétmeccses megbízatás lejárta után a következő idényben is maradt a DVSC-TEVA edzője.
Irányításával a Loki két bajnoki címet (2012-ben ráadásul veretlenül lett első a csapat) és két Magyar Kupát nyert. Jelenleg az NB II-es Kivárda vezetőedzője.