A DVSC kapusa, Megyeri Balázs kapta a szezonban a legjobb teljesítményt nyújtott Loki-játékosnak járó Zilahi-díjat. 34 esztendős labdarúgónk a klub történetének 3. kapusa, aki büszkélkedhet ezzel a trófeával.
– A Zilahi-díjas névsort látva igen illusztris társaságba kerültem, így óriási elismerés és megtiszteltetés a számomra, hogy megkaphattam ez a díjat – nyilatkozta büszkén honlapunknak Megyeri Balázs. – A fradis és olimpiakoszos időkben kaptam egyéni díjakat, de a karrierem elmúlt részében nem volt jellemző, hogy ilyen jellegű egyéni elismerésben részesüljek. Hosszú kihagyás után került újra egy kupa a vitrinembe, nyilván jó érzéssel tölt el, bár elcseréltem volna egy dobogós helyezésre.
Elég felemásra sikerült a szezon, az elmúlt hétvégén pedig hivatalossá vált, hogy az 5. helyen zár a csapat. Hogyan értékeled a bajnokságot?
– Rapszodikus volt. Voltak jó meccseink, nagy győzelmeink, és szívesen emlékszem vissza arra is, amikor a Groupama Arénában 0-2-ről felálltunk és pontot szereztünk. Előfordult, hogy jó játékot produkáltunk, mégsem ért pontot, illetve amikor nem volt olyan attraktív a teljesítményünk, mégis nyertünk. Nagyjából ez jellemezte az egész évünket. Az elején jól kezdtünk, aztán kisebb hullámvölgybe kerültünk, annak viszont örülök, hogy végig az élmezőnyhöz tartoztunk. Biztató lehet a jövőre nézve, hogy egy ilyen szezonnal is folyamatosan ott voltunk a tabella első részében.
Rengeteg bravúrral segítetted a társakat, többször is góltól mentetted meg a csapatot. Elégedett vagy a teljesítményeddel?
– Voltak olyan összecsapások, amikor jöttek a bravúrok és hozzátettem az együttes sikeréhez, ám olyan időszakom is, amikor nekem sem volt szerencsém, hol a kapufáról, hol egy védőről pattant be a labda. A hajrára úgy gondolom, megint jó formát mutattam, és hozzátettem a csapat eredményességéhez, de ezért vagyok a kapuban. Egy mérkőzésünk maradt hátra, és bár eldőlt a sorsunk, profi sportolóként nem lehet más feladatunk, csak az, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsuk. Az sem mellékes, hogy milyen szájízzel megyünk a szünetre, a Fehérvár elleni rangadó után pedig léptünk egyet előre. Megmutattuk, hogy versenyképesek vagyunk, ez pedig motivációt adhat a jövőre nézve. Egy biztos, nem feltartott kézzel megyünk a Pancho Arénába, szeretnénk mindent megtenni a siker érdekében, már csak azért is, hogy két győzelemmel zárjuk a szezont. Mindannyiunk lelkének jót tenne, és mutatna egyfajta képet is, hogy jövőre még jobb eredményt is elérhetünk.
Két éve érkeztél Debrecenbe, tavaly pedig szerződést hosszabbított veled a klub. Hogy érzed magad a cívisvárosban?
– Nagyon szeretek itt lenni. Az elmúlt évhez képest annyi különbség van, hogy ideköltözött a családom, a feleségem és a gyerekek is imádják ezt a jó, élhető várost. Remek iskolába járnak a lányaim, szóval tényleg beilleszkedtünk a debreceni hétköznapokba. A klub és a város is befogadott, ez pedig nekünk is megkönnyíti az életünket. Jó érzésekkel tekintünk a jövőre, bízom benne, minimum két évig még itt leszünk.
